Nyolcszázhetvenmillió kilométer
GALÉRIA - Képek egy több évtizedes korszakról. Klikkeljen bármelyik képre!
Az űrkorszak e meghatározó konstrukciójának búcsúrepülése – hacsak az időjárás közbe nem szól, vagy nem találnak valami műszaki hibát, s emiatt elhalasztják az indítást – ma este kezdődik. Az Atlantis közép-európai idő szerint este tíz óra körül elindul, majd július huszadiki visszatérésével végleg lezárul egy kor, hogy helyett adjon egy ma még nem egészen tisztázott újabbnak.
Az amerikai űrügynökség, a NASA 1981-ben indította el az első űrsiklót. A fő cél az újrafelhasználhatóság volt, illetve az, hogy e hatalmas űrmadarak rakterébe jóval terjedelmesebb műszereket lehetett bepakolni, mint a hagyományos űrhajókba. A tervezésre fordított tíz évvel együtt az űrsiklóprogram teljes költségvetése 196 milliárd dollár. Az eltelt harminc év alatt öt űrsikló – Columbia, Challenger, Discovery, Atlantis és az Endeavour – ingázott a Föld és a három-négyszáz kilométeres magasságban található űrpálya között.
A százharmincöt repülés során többmint háromszázötven ember utazott a fedélzeten – az összesen megtett nyolcszázhetvenmillió kilométer nagyjából a Föld–Jupiter távolsággal egyenlő. Az 1981. április 12-én a Columbia fedélzetén elsőként utazó John Young és Robert Crippen kétnapos útja tökéletesen sikerült. Huszonkét évvel később az űrkutatás egyik legtöbb áldozatot követelő tragédiá ja ugyancsak a Columbiához fűződik.
A huszonnyolcadik útjára induló repülőgép hét űrhajóssal a fedélzetén 2003. január 16-án startolt. Utólag derült ki, hogy a start után 82 másodperccel levált egy szigetelésdarab a fő hajtóanyagtartályról, ami megsértette a bal szárny szigetelését. A visszatérő űrsikló e sérülésmiatt elégett a légkörben.
1986. január 28-án következett be az űrhajózás történetének másik súlyos katasztrófája: a Challenger amerikai űrrepülőgép nem sokkal a start után felrobbant, a személyzet hét tagja életét vesztette. Ez 1983-ban állt szolgálatba, és a végzetes útig kilencszer hasított az űrben. A katasztrófa okait kivizsgáló bizottság jelentése szerint a jobb oldali szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta alsó és középső része közötti szigetelőgyűrű a hidegben veszített a rugalmasságából, és a rakéta illesztése átégett. Az űrsikló a kicsapó lángok és a fellépő aerodinamikai erők hatására több darabra esett szét.
A Columbia 2003 eleji katasztrófája után még úgy tűnt, hogy e légi járművek akár húsz évig szolgálatbanmaradhatnak, de csak szigorú biztonsági ellenőrzések, időigényes és költséges fejlesztések után. Dollártízmilliókat költöttek az újabb űrsiklókra, de a 2003-ban remélt húszéves szolgálati idő végül kevesebb mint a felére zsugorodott. Az Obama-kormányzat tavalyi döntése szerint a jövőben kereskedelmi társaságok viszik az űrállomásra az amerikai űrhajósokat, a NASA feladata a kereskedelmi űrrepülések koordinálása lesz. Az elnök által 2010. október 11-én szignált törvény szerint 2016-ig a NASA-nak új, akár száz tonnát is Föld körüli pályára állítani képes hordozórakétát kell építenie, illetve egy új űrhajót is létre kell hoznia. Az űrsiklóknak ezzel a döntéssel befellegzett.
Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után az amerikai állam éveken át saját eszközök híján űrhajók megvásárlására, bérlésére kényszerül. Eleinte az orosz Szojuz űrhajók fedélzetén ingáznak az amerikaiak a Föld és az űrállomás között, teherszállításra pedig a szintén orosz Progressz mellett az európai ATV és a japán HTV űrhajó is szóba jön majd. Azért eleinte, mert a magánipar ezen a téren is készséges. A kaliforniai SpaceX vállalat Dragon űrhajójának első tesztrepülésére 2010. december 8-án került sor. A Dragon hét embert szállíthat a nemzetközi űrállomás fedélzetére, de teherűrhajó változatban is tervezik gyártani. A nevadai székhelyű Sierra Nevada Corporation (SNC) cég terveiben szintén szerepel az űrhajóépítés. Az Álomvadász (Dream-Chaser) a tervek szerint ugyancsak hétfős legénység szállítására lesz alkalmas, az első légköri tesztrepülések jövőre lesznek.
Idén február 24-én indult utoljára a Discovery, május 16-án az Endeavour búcsúzott el. A harminckilencszer repült Discovery összesen 352 napot töltött Föld körüli pályán, ezalatt 5628-szor kerülte meg a bolygót. Ennyi keringés alatt 230 millió kilométert tett meg. Újoncként a Mir űrállomáshoz csatlakozott, felnőttként a nemzetközi űrállomás felépítésében segédkezett. Az űrjárművek közül rajta utazott a legtöbb űrhajós, szám szerint kétszáznegyvenhat. A fedélzetén jutott az űrbe az űrkutatás egyik legsikeresebb eszköze, a Hubble űrtávcső.
Az Atlantis számára a mostani a harmincharmadik, utolsó út, és ez is szolgál egy különlegességgel: most először visznek magukkal az űrhajósok számukra kifejlesztett iPhone-t a nemzetközi űrállomásra. Az eszközzel az űrben folyó tudományos munkák eredményei nek feldolgozását segítik. A legújabb technikák mellett számos emléktárgy is felkerül. Például egy zászló, amelyet 1981-es első útja során vitt fel a Columbia.
