Különösen, ha a tudomány világsztárja nem mindennap jelentkezik új kötetekkel, végül pedig akkor, ha tudva tudható, hogy a New York-i eredeti kiadás tavaly mekkora érdeklődést váltott ki. Hiszen Hawking, bevált szerzőtársával Leonard Mlodinowval nem kevesebbet állít, minthogy a világmindenséghez egyáltalán nem volt szükség semmiféle istenségre. Nos, a könyv ennek megfelelően külsőleg kellően veretesre sikeredett, sőt az illusztrációk minőségéhez és tördeléséhez képest túlságosan is patinásra, bár ez még mindig jobb, mintha valami ócska paperback lenne.

Hawking legutóbb hat éve rukkolt elő egy könyvvel, Az idő még rövidebb történetével (ami voltaképpen nem tekinthető teljesen originális alkotásnak, hanem a nagy sikerű Az idő rövid története átdolgozott verziójának), amit szintén Mlodinowval közösen jegyzett. Ő nem mellékesen szintén fizikus, nem is akárhol, a Caltechen tanít, magyarul a Kaliforniai Műszaki Egyetemen s ugyancsak jó néhány sikeres ismeretterjesztő mű szerzője. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Hawking 2005 óta Lucy lányával több, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyvet készített, melyek 2008-ban és 2009-ben (George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz és George kozmikus kincsvadászata) magyarul is megjelentek.

A sorvadásos idegbetegsége miatt évtizedek óta tolószékbe kényszerült és csak beszédszintetizátorral kommunikáló tudós most azonban egy valóban eredeti, felnőtteknek szóló új könyvvel jelentkezett, mely az élet nagy kérdéseire akar válaszokat adni. Mikor és hogyan keletkezett a Világegyetem? Mi a valóság természete? Miért van ott valami a semmi helyett? Miért úgy vannak a természet törvényei „beszabályozva” hogy megengedjék az intelligens életet? Vagyis miért vagyunk itt? És mindehhez szükség volt-e egy Teremtőre? Nem kispályás feladványok, de hát a világ legismertebb tudósától ennél kevesebbet az ember nehezen is várhatna el.

Amióta a Nagy Terv megjelent, egyesek szerint Darwin Fajok eredete című művéhez mérhető viták kereszttüzébe került, mivel Hawking az egyházi körök felhördülésére kerek perec kijelentette: az Ősrobbanást és a Világmindenség semmiből való keletkezését a gravitációhoz hasonló törvényszerűségekkel nagyszerűen le lehet írni. Nem véletlenül foglalkoznak a szerzők sokat Newton tevékenységével, ugyanis a modern fizika alapjait lefektető brit tudós, hajdan forradalminak ható elméletei ellenére sem volt képes elszakadni mélyen vallásos hitétől és a Világegyetem létrejöttéhez elengedhetetlennek vélte az isteni kezet. Hawking azonban rámutat, hajdani cambridge-i elődje (Hawking két évvel ezelőtti visszavonulásáig ugyanazt a matematikaprofesszori címet birtokolta, mint Newton) elképzelését már az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése, 1992-ben megcáfolta. Azóta pedig több száz ilyen exobolygót ismerünk, s a szaporodó számú Föld típusú planéták létezése egyszerűen azt sugallja, az élet létrejöttéhez szükséges szerencsés körülmények – a Föld–Nap-távolság, a bolygó és a Nap tömege – egyáltalán nem olyan ritkák, hogy világunk embernek kedvező formában való létrejöttét bármiféle gondoskodó értelemhez kellene kötnünk. Hawking és Mlodinow a könyvben számításokkal is bizonyítják, a Világegyetem létezését lehetővé tevő természeti törvények olyan érzékenyen vannak finomra hangolva, hogy akár csak egészen picike eltérésnél már képtelenség lett volna az élet mai formájának létrejötte.

Univerzumunk azonban a szerzők szerint elképzelhető, hogy csak egy a számtalan egymás mellett létező és spontán módon a semmiből előbukkant Világegyetem között, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodnak. A multiverzumelmélet persze legalább olyan nehezen felfogható az átlagember számára, mint a Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát leíró, Einstein óta keresett egyesített „mindenségelmélet”, amelyre a Nagy Terv szerint a leginkább esélyes jelölt az úgynevezett M-teória, mely miközben kiiktatja a gondoskodó istenséget és a vallást, illetve azt pusztán logikai tényezővé egyszerűsíti, egyszersmind megszünteti az elméletek irracionalitásait és metafizikai pontatlanságait. Ez Hawkingék szerint voltaképpen egy különleges húrelmélet, ami egy 11 dimenziós világegyetemet ír le, és lehetővé teszi a többféle univerzumot.

Ahogy az általunk ismert Világegyetem is tele van az anyag csomósodásaival, úgy a könyvnek is vannak könnyebben és némileg nehezebben olvashatóbb részei. Ám Hawking legújabb műve mindent egybevéve lebilincselő szellemi kihívás, filozófiai alapvetés és sokak számára provokatív támadás világképük kedvelt elképzelései ellen.