Új tagokkal bővült az elemek periodikus táblája. Igaz, egyelőre igencsak pillanatnyi, egy másodpercnél rövidebb életükkel igazolják létüket, de most már hivatalosan is léteznek. Két nagy tekintélyű szervezetnek, a Tiszta és Alkalmazott Fizika (IUPAP), valamint a Tiszta és Alkalmazott Kémia (IUPAC) Nemzetközi Uniójának közös munkabizottsága hároméves kemény vizsgálata nyomán megszületett a két új elem hivatalos elismerése. A 114, illetve 116 protont tartalmazó ununquadium és ununhexium létét már évek óta ismerték (az egyelőre ideiglenes nevek a latin 1-1-4, illetve 1-1-6 elnevezésből származnak). Akadtak kutatócsoportok, amelyek már 1999-ben hírt adtak arról, hogy sikerült 114 protonszámú elemet produkálniuk – mutat rá a New Scientist ismeretterjesztő folyóirat. De voltaképpen csak a kétezres évek első felében tudta a nemzetközi tudományos közösség elfogadni az első meggyőző bizonyítékokat róla. Az új elemek létrehozása a nemzetközi tudományos együttműködés szép példáját mutatja. Az oroszországi Dubnában található Egyesített Atomkutató Intézet (EAI) és a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkacsoportjai, Jurij Oganesszián, illetve Ken Moody vezetésével már 2000 júliusában megfigyelték az ununhexium (vegyjele Uuh, míg társáé Uuq) bomlását. Az eredményt már abban az évben publikálták is. Egyébként az Uuq-nak öt, az Uuh-nak négy izotópja is ismert.

A kutatók az ununhexiumot két elemnek, a 96 protonból álló radioaktív curiumnak és a 20 protonos kalciumnak a dubnai EAI gyorsítójában történő ütköztetésével „hegesztették” össze. A kísérletben a curium 248-as izotópját a kalcium 48-as izotópjával bombázták. Az Uuh mindössze néhány milliszekundumig élt, majd egy két protonból és két neutronból álló alfarészecske kilökésével ununquadiummá alakult. Uuq-ból viszont körülbelül fél másodperc múlva a 112 protonos copernicium lett. Egyébként ez utóbbi is még meglehetősen fiatal tagja a periodikus táblának, 2009-ben csatlakozott hozzá.

Mindenesetre az új szupernehéz elemek már szépen haladnak a megismerésben. Az ununquadiumnak például immár mintegy nyolcvan bomlását figyelték meg, ebből ötven közvetlen bomlás volt, a többi pedig a nehezebbeknek, az ununhexiumnak és az ununoctiumnak (vagyis 118-as, mert már ilyen is van, de még nem jutott el a hivatalos elismerésig) a bomlásából. Az új elemek igen rövid létével az a gond, hogy emiatt nehéz megismerni a kémiai tulajdonságaikat, például milyen elemekkel képesek reakcióba lépni.

Mindeközben a vadászat folyik további nagyvadakra, így a 113-as (ununtrium), a 115-ös (ununpentium) vagy a 118-as (ununoctium) elemek létének biztos bizonyítására. A részecskefizikusok egyébként úgy vélik, létezik a szupernehéz anyagoknak stabil életű osztálya is, tehát olyan elemek, amelyek akár évekig is élhetnek a bomlás előtt. De mi van, ha igen lesz a válasz, ha tényleg létezik ilyen csoport? Akkor – állítják a tudósok – seregnyi olyan anyaghoz juthatunk, amelyek fizikai és kémiai tulajdonságai hasznosak lehetnek az emberiség életében.