Az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában megjelent közlemény szerint ezt a szuperhomokot olyan országokban használhatják, ahol szenny vízkezelés hiányában egyre jobban elfertőződnek a ivóvízforrások. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a Szaharától délre fekvő afrikai országokban és Óceániá ban jelenthet megoldást.

Wei Gao, a Texasi Rice egyetem professzora a BBC-t arról tájékoztatta, hogy a korábban alkalmazott durva szemcsés homok szűrési hatékonysága nehézfémion és szerves anyagokból álló szennyezések esetén kevésbé volt jó, mint a finomszemcsés homokból álló szűrők. Az utóbbival történő szűrés ellenben nagyon lassú volt. A megoldást a két módszer ötvözése hozta el.

A fejlesztők a grafit-oxidot vízben egyenletesen elkeverték, eloszlatták, majd ezt a mixtúrát közönséges homokkal keverték össze. Ezt követően a keveréket néhány órán át 105 Celsius-fokon melegítették, egészen a víz teljes elpárolgásáig. A visszamaradt homok felületére tapadó grafit-oxidról utólag kiderült, hogy kiválóan megszűri a vizet, ráadásul mindezt gyorsan teszi.

A kutatók a módszer továbbfejlesztésével olyan keveréket akarnak előállítani, amely különösen érzékeny bizonyos szerves szennyező anyagokra, illetve fémekre. Mainak Majumder, a melbourne-i Monash egyetem kutatója szerint a szuperhomok szűrési képessége semmiben sem marad el a kereskedelmi forgalomban kapható aktív szénétől – csak sokkal olcsóbb annál.

Alapanyagot sem nehéz szerezni ehhez, hiszen Ausztráliában számos grafitbányában hatalmas mennyiség halmozódott fel grafitból. Ceruzának nem jó, de víztisztításra kiválóan alkalmas.