Ez azért is érdekes, mert működését nézve úgy tűnik nem más, mint a közismert VoIP-telefonok szolgáltatása, (pl. Skype) amit újdonságként egyedi böngészőmegosztással és azonnali fájlküldési lehetőséggel kombinálva, egyelőre heti néhány órában lehet elérni. (Az ETL- és más VoIP-telefonszolgáltatások között az a legfőbb különbség, hogy a gyermekbetegségei ellenére is előremutató ETL-rendszer használatához nem kell letölteni semmit és telepíteni sem kell). Adatvédelmi okokból a folyamatban lévő egyéni, vagy hatósági ügyekről az ügyfélszolgálat nem ad tájékoztatást. Nem tárol adatokat és nincs összekapcsolva ún. CRM- (costumer relationship management – ügyfélkapcsolati intéző) rendszerrel sem. Tehát nem készítenek összegzéseket, méréseket, és nem követik a beérkező ügyeket sem, ellentétben az üzleti szférában kiforrott ügyfélkezelő, pl. telefonos hívásközpontrendszerekkel.

Ez a szolgáltatás mindössze mintegy 20 ezer forintba kerül az önkormányzatnak, de már láthatóak az „ingyenes” eszközök is, például a közösségi média, elsősorban a lakosság körében nagyon népszerű Facebook.

Néhány önkormányzat ennek használatával korrekten kommunikál a helyiekkel. Az előbb említett hegyvidéki önkormányzat e téren is nyitott az újdonságokra, alig négy hónapja indították a www.facebook. com/hegyvidek közösségi oldalt, ami rövid idő alatt az egyik legnagyobb budapesti regionális, kerületi közösséggé vált, 3000 rajongóval (kb. a lakosság 5 százaléka „lájkoló”).

Jó megoldás még az újpesti önkormányzaté is, ahol a pezsgő kulturális élet hírei mellett olyasmiről is szó esik, ami bántja az embereket: szemétgondok, hajléktalanok, parkolóproblémák stb. Válaszok születnek, a lakosok vitáznak, zajlik az élet.

A veresegyházi önkormányzat sok mindennel kitűnt már a többi 3200 közül, most éppen jól működő Facebook-adatlapjára lehet felfigyelni, és akár követni is! (http://www. facebook.com/#!/Veresegyhaz). Az önkéntes munkában szerkesztő városi lokálpatrióták felhívják a figyelmet a környéken várható viharra, jelzik, ha késnek a vonatok, de hírt adnak a városi tévé YouTube-ra felkerült felvételeiről is. Nem készítenek híreket, de „becsatornázzák” a környékbeli információforrásokat. A moderálási elveiket – a hegyvidékihez hasonlóan –nem bonyolítják túl: mivel mindenki saját néven kommentál, és adatlapja nyilvános, ezért nem kell tartani a tűrhetetlen szóbeli agressziótól vagy oda nem illő kommentek áradatától. Vannak azonban elhibázott próbálkozások is. Például amikor valaki regisztrálja magát a Facebookon és települése nevét adja meg névként, ráadásul feltölti mellé a címert és úgy véli, hogy ettől kezdve ez a falu hivatalos adatlapja a közösségi oldalon. Ezzel megsérti a Facebook szabályait és esetleg a törvényeket is, de ez még nehezen megfogható, mert az adatvédelmi törvény nem foglalkozik a közösségi médiával. Mivel új területről van szó, ezért az egész közösségi média szervezeti célra való felhasználása komoly stratégiai gondolkodást igényel.

– Egy rendesen menedzselt Facebook-oldal szinte egész emberes feladat, sőt van amikor többen is dolgoznak rajta. A Facebook mostani beállításai szerint aki egy darabig nem lép kapcsolatba egy oldallal, amit „lájkolt”, azt a látogatót az oldal „elvesztette”, hiszen a rajongó többé nem látja üzenőfalán az oldal bejegyzé seit. A gyakoriság is témafüggő, de sem a túl sok, sem a túl kevés nem jó. Mi a leggyakrabban heti 3 bejegyzést teszünk a megbízónk nevében, melynek típusát is változtatjuk (kérdés, hír, szavazás stb.) – mondja Kolesár Krisztián, a közösségi médiá ban a Facebookon és más közösségi médiumokban már az iWiW hőskorától kezdve aktív Raygun ügynökség vezetője.

A fejlődés ígéretes lehet: a helyfüggő szolgáltatásokkal, mobileszközökre alapozó kommunikációval a valódi, földrajzilag is összetartozó emberek tömegei jelenhetnek meg a közösségi oldalakon. Ha vannak köztük kellően tudatosak és aktívak, akkor ezzel mind a demokrácia, mind az ügyfélszolgálatok, mind a települési elöljáróságok átértékelődhetnek, emberközelibbé, barátságosabbá, átláthatóbbá válhatnak.

Lakóközösségek a közösségi médiában