Az UV-fény alkalmazott dózisa nem pusztítja el a kórokozókat, csak oly mértékben károsítja örökítőanyagukat, hogy elvesztik szaporodási képességüket. Víztisztításra felhasználható az eljárás, de kérdés, hogy nem átlátszó, színes folyadékok, pl. tej vagy gyümölcslé esetében is hatékony-e.

Az eljárás teszteléséhez Bicalho egy „turbulátort” használ, mely UV-lámpákat rejtő, barázdált belsejű csövekből áll. A barázdák miatt a csövekben haladó tej turbulensen áramlik, emiatt a tej egésze UV-kezelést kap a csövön áthaladva. A szoptatási időszak alatt kísérleti borjai turbulátorral kezelt és pasztörizált előtejet kapnak. Ezt követően méri az állatok súlyát, és meghatározza egészségi állapotukat.

Mint dr. Póti Pétertől, a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének tanszékvezetőjétől megtudtuk, Magyarországon a frissen ellett, egészséges tehenek kolosztrumát hőkezelés nélkül átlagosan hét napig itatják a borjakkal, majd ezt követően vagy tejpótló készítményt, vagy beállított zsírtartalmú tejet kapnak az állatok két-három hónapos korukig. A kolosztrumot csak hőkezelés nélkül lehet itatni, de a beállított zsírtartalmú tejet sem pasztőrözik, mivel a tehénállománynak igazoltan mentesnek kell lennie a fontosabb (bejelentési kötelezettség alá tartozó) fertőző betegségektől.

Bicalho vizsgálatának igazi célja az, hogy kiderüljön, vajon az anyatej is sterilezhető-e UV-fénnyel. Ha egy anyának nincs teje, gyakran donor anyától kap, általában pasztőrözött előtejet, emiatt azonban az anyatej jelentősen veszít értékéből és minőségéből.

Tasi Zsuzsanna, a Heim Pál Gyermekkórház Anyatejgyűjtő Állomásának (ATGY) vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az ATGY a saját csecsemő szoptatása után feleslegben megmaradó anyatejet gyűjti be az anyatejadó anyáktól. Anyatejadóvá viszont csak kötelező szűrővizsgálatokon átesett, és negatív eredménnyel rendelkező anya válhat. Mivel a vizsgálatok ideje kb. 1-1,5 hét, az anyák pedig leghamarabb a szülést követő harmadik héten kezdenek anyatejet leadni, leg gyakrabban pedig 2-3 hónapos csecsemő mellett tudnak más babák részére is fejni, föcstejet adó anya még nem volt az ATGY-n. Az összegyűjtött anyatejet pasztőrözik, és csak a mikrobiológiai laboratórium engedélye után adják ki a donor anyatejre váró babáknak. A hőkezelés hatására a vitaminok, immunanyagok egy része valóban el vész, viszont az anyatej így 4 °C-on két hétig eltartható. Mivel fagyasztott anyatejet nem vesznek át, a tej fehérjetartalma kevésbé roncsolódik.

Ha Bicalho eljárása hatékonynak bizonyul, a bor-, sör- és gyümölcsléelőállítók is profitálhatnak az UV-kezeléses eljárásból. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) évekkel ezelőtt engedélyezte a dzsúszok UV-kezelését, ennek ellenére továbbra is a pasztőrözés a legelterjedtebb módszer. Az USA-ban forgalomba hozott gyümölcslevek 98 százaléka hőkezelt.

Chaterine Donnelly amerikai élelmiszer-mikrobiológus és kollégái kimutatták, hogy az almabor UV-kezelése inaktiválja az Escherichia coli nevű baktériumot. A turbulátoros technikát a kutatónő ígéretesnek tartja, ám hozzáteszi, nagy kihívás lenne bebizonyítani, hogy az UV-kezelt tej fogyasztása biztonságos, mivel a tej több kórokozót tartalmaz, mint a gyümölcslevek vagy az almabor.

A borokban használt általános tartósítószer, a szulfit kellemetlen ízt adhat, fejfájást okozhat, egyeseknél pedig akár allergiás reakciót is kiválthat. Ha az UV-kezelés hatékony lenne, akkor akár negyedére lehetne csökkenteni a borkészítés során használt szulfit mennyiségét. Emiatt a borok természetes gyümölcsös íze jobban kidomborodhatna, mi több, felgyorsulhatna a borgyártás folyamata, így az UV-kezelt borok a hagyományos, kénezett boroknál hamarabb kerülhetnének a fogyasztókhoz.

Kóstold csak meg a védőitalt!