Nem lepett meg a Nobel-díjam
„Nem hiszem, hogy a Nobel-díj odaítélésénél beszélhetünk optimális életkorról. Van, hogy évtizedekig nem tűnik fel egy adott kutatási eredmény, majd hirtelen valaki felismeri benne a korszakváltó ötletet és attól kezdve mindenki arról beszél. Elképzelhető, hogy a mesterséges megtermékenyítés atyjának tartott tavalyi orvosi Nobel-díjas Robert Geoffrey Edwards hamarabb is megkaphatta volna ezt az elismerést, de persze ennek a kérdésnek az eldöntése nem az én feladatom. A grafénnal kapcsolatos alapvető tudományos felismeréseinket közlő Science- és Nature-cikkeink mindenesetre 2005-ben és 2006-ban jelentek meg. A tavalyi fizikaiNobel-díjjal tehát alig néhány évvel később már be is ért az eredmény. Nem lepődtünk meg, hiszen 2006-tól kezdve egyre több helyről folyamatosan kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy a grafén a jövőben alapvetően meghatározhatja életünket, márpedig az ilyen jelentőségű felfedezések Nobel-díjat érnek. A legfontosabb kérdés egyébként nem az, hogy egy tudós mikor kap díjat egy eredményért, hanem az, hogy mire lehet azt az eredményt használni” – nyilatkozta lapunknak Konsztantyin Novoszelov.
A jelenleg Angliában, Manchesterben dolgozó fizikus szerint manapság természetes, hogy egy kutatónak készülő ember egy adott egyetemen tanul, egy másikon szerzi meg a PhD-fokozatot, majd egy harmadik helyen folytatja kutatásait. Az ő esetében is Moszkva, majd Hollandia végül Nagy-Britannia jelentette ezeket az állomásokat. Novoszelov szerint a jobb helyeket kereső kutatók vándorlását agyelszívásnak is lehet tekinteni, de például Hollandiában nem tekintik tragédiának, ha a kutatók valamelyik másik országban dolgoznak. Ez természetes része a kutatói életpályának.
A grafén előtt sokan szép jövőt látnak. Ez a speciális anyag forradalmasíthatja a sík képernyők gyártását. A dél-koreai Samsung és a finn Nokia egyaránt a hajlékony képernyős mobiltelefonok létrehozását tervezi. Ehhez olyan anyag kell, ami vezeti az elektromosságot, átlátszó és hajlékony. A grafén erre is megoldást jelenthet, de a napelemek gyártásában ugyancsak hasznos. Novoszelov szerint a grafén, illetve az erre alapozott technológia valóban ígéretes jövő előtt áll, de korai temetni a szilíciumalapú elektronikát. Azt sem lehet kijelenteni, hogy a grafén az egyetlen szóba jöhető anyag. Ígéretes, de nem tudjuk, hogy miként hasznosítható a gyakorlatban.
Az Európai Kutatási Díj elnyerése szerinte azért fontos, mert a támogatás révén a kutató önmaga ura lehet, anyagi biztonságban dolgozhat. Kényelmes az az állapot, hogy az ember csak a tudományos programjára koncentrálhat. A díj másik előnye, hogy versenyképessé próbálja tenni az európai innovációt – a két fő vetélytárs az Egyesült Államok és a Távol-Kelet. Novoszelov szerint a technológia és a tudomány komplexitását egy-egy ország önállóan egyre kevésbé tudja biztosítani. Európának is össze kell fognia, ha versenyben akar maradni.
„A Nobel-díj odaítélésével több lett a kötelezettségem, de a lényeg nem változott. Ma is ugyanabban a laboratóriumban kutatok, ahol a Nobel-díj elnyerése előtt. A pályám elején tartok” – búcsúzott az egyik legfiatalabb ma élő Nobel-díjas.
A magyar kiválóak
Az Európai Tudományos Tanácsot (ERC) 2007 januárjában hozták létre a legígéretesebb alapkutatások támogatására. Az értékelés egyetlen szempontja a tudományos kiválóság, az elbírálás során egy téma sem élvez előnyt és nincsenek földrajzó kvóták sem. A világ bármely kiemelkedő kutatója pályázhat, amennyiben munkáját Európában végzi, vagy ott tervezi folytatni. Megalakulása óta az ERC mintegy ezernyolcszáz, kiemelkedően fontosnak tartott kutatási programot támogatott Európa-szerte a beérkezett 24 ezer pályázat közül – 2007–13 között összesen 7,5 milliárd eurót oszthat szét a tanács. Kezdő kutatók legfeljebb kétmillió eurót, a professzorok 3,5 milliót nyerhetnek.
Mi magyarok eddig 317 pályázatot nyújtottunk be – ebből huszonegy nyert el összesen 25,85 millió eurót. A huszonegy nyertes között mindössze egyetlen nő akad Kondorosi Éva személyében – ő öt év alatt 2,3 millió eurót használhat fel a mikrobiális fertőzések leküzdését segítő kutatásaira. A nyertesek között van Vicsek Tamás fizikus, aki a mesterséges intelligencia szemszögéből próbálja megérteni a kollektív mozgásokat, Röst Gergely matematikus, aki a matematika eszközeivel küzd a fertőző betegségek ellen, illetve Csibra Gergely pszichológus, aki a gyerekek tanulását próbálja jobban megérteni.
