Egy szárazföldi ország lakóiként nem sokat törődünk a világtengereken folyó környezetszennyezéssel. Pedig a kereskedelmi hajóflották a Föld legnagyobb szennyezői közé tartoznak, globális hatásuk minket is érint. Mivel a legtöbb tengerhajózási vállalat a drága dízelolaj helyett a finomítók legolcsóbb és legnagyobb kátránytartalmú fűtőolaját tankolja, és semmilyen füstgázszűrővel nem rendelkezik, a hajók kén-dioxid- és koromkibocsátása sokszorosa a szárazföldi közlekedésben hasonló teljesítmény mellett megengedett értékeknek.

A magyarul nem elérhető, Confessions of an Eco Sinner, talán Egy ökobűnöző vallomásaiként fordítható című könyv szerzője, Fred Pearce szerint, aki egyébként a New Scientist egyik szerkesztője is, csak a 16 legnagyobb teherhajó annyi kén-dioxidot bocsát ki, mint egymilliárd autó évente. Miközben a szárazföldi közlekedés károsanyag-kibocsátásának évről évre újabb és újabb szabályokkal és technológiai újításokkal igyekszünk gátat szabni, a tengeri közlekedésben szinte semmi sem történt néhány szigorúbb szabályokat alkalmazó régión kívül, gyakorlatilag ugyanazok az olajfaló és koromokádó monstrumok cirkálnak, mint húsz évvel ezelőtt.

A tengeri hajók kibocsátásának szigorú szabályozását az ENSZ hajózással foglalkozó szervezete, az IMO csak 2020-ban lépteti életbe. A közeledő időpont, valamint az emelkedő olajárak mostanra valamit már elindítottak ebben az iparágban is.

Komplex és igen költséges megoldások mellett – ilyen lehet például a teljes átállás a cseppfolyós földgázra mint kevésbé szennyező üzemanyagra – sok kisebb technológiai újítással jelentős üzemanyag-megtakarítás és kibocsátáscsökkenés érhető el.

Az egyik legígéretesebb és viszonylag kevésbé költséges módszer a vitorla. Mielőtt elmosolyodnánk, figyeljünk a tényekre! Az MS Beluga Skysails vezetője, Stephan Waage szerint kedvező széljárás esetén akár 35 százalékkal is csökkenhet egy 10 000 tonnás szállítóhajó üzemanyag-felhasználása egyetlen 160 négyzetméteres, sárkányernyőhöz hasonló vitorla használatával. A dán cég által már tesztelt vitorlarendszer sokkal hatékonyabb a hagyományos vitorláknál. Ennek legfontosabb oka, hogy az ernyőt nagy magasságokba – akár 400 méterre is – fel tudják bocsátani, ahol megbízhatóbb és erősebb szelek fújnak, valamint az, hogy a vitorla számítógépes vezérlése és automatikája gyors magasság- és alakváltoztatást tesz lehetővé, vagyis optimálisan használja a szél hajtóerejét.

A Skysails különböző felületkezelő anyagokat is tesztelt, amelyekkel a hajótest súrlódása csökkenthető. A legjobban a cápák bőréhez hasonló felület vált be, és ha ez tökéletesen nem is modellezhető, a hajótesteket érdemes az algák és kagylók megtelepedését gátló különleges felületi festékkel bevonni. Ez a módszer sem különösen költséges, és kísérletek szerint további öt százalék üzemanyag-megtakarítás várható tőle.

További néhány százalékos megtakarítást hozhat az aszimmetrikus hajócsavarlapátok alkalmazása, valamint az üzemanyag égetésekor keletkező hő másodlagos felhasználása is. Ezek együttesen minden nagyszabású infrastrukturális átalakítás nélkül – amit például más üzemanyagra való áttérés szükségessé tenne – jelentősen javíthatnának a hajók hatékonyságán és a tengeri levegő minőségén is. Jelenleg azonban a legtöbb tengerfuvarozási vállalat egyetlen módszert ismer csupán, és ez a flotta lassítása. A Dániában bejegyzett, piacvezető Maersk Line cég idén jelentősen csökkentette a csupa E betűvel kezdődő nevű (Emma, Evelyn, Eugen, Ebba stb.) óriás-teherhajóinak tempóját, s ezzel az üzemanyagköltségeit is. És ami jó a hajótulajdonosnak, az ez esetben jó a földi klímának és a mi egészségünknek is.

A 160 négyzetméteres sárkányernyő-vitorla tízezer tonnát is elhúz