Az ön gépén legális szoftver van? Hát persze, hisz közismert, hogy szinte minden második gép használója feltört, másolt, vagy másként „szerzett” programokat használ. Az illegális letöltők „feszültség alatt” dolgoznak a gépükön, több irányból is fenyegetések érik őket. Már vannak jelei a változásnak, de az olcsóbb vagy ingyenes programok használatára és a jogtudatossághoz is másféle kommunikációra, valamint önképzésre lenne szükség.

A 2010-es év során a PC-kre telepített szoftverek 41 százaléka illegális kalózmásolat volt. Ezt állapította meg a szoftvercégek érdekeit képviselő Business Software Alliance (BSA) az informatikai iparág vezető piac- és trendkutató vállalatával, az IDC-vel és az Ipsosszal végzett, névtelen kérdőíves felmérése alapján – ismertette dr. Dzsinich Gergely jogász, a BSA Magyarország vezetője. Viszont számos PC-felhasználó nem tudja megkülönböztetni, hogy a szoftverbeszerzés mely formája legális vagy illegális! Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy számos szoftver esetében a licenc csak egyetlen gépre szól – azaz hiába vette meg azt valaki az asztali gépére, legálisan már nem telepítheti fel a gyerek note bookjára.

„Az utóbbi időben megszaporodott a feljelentések száma a kis- és középvállalkozások esetében. Azt tapasztaljuk, hogy volt, vagy még ott dolgozó alkalmazottak jelentik fel cégeiket valamilyen vélt vagy valós sérelem okán. A bejelentésekre általában válaszolunk, és megpróbálunk minél teljesebb képet kapni a bejelentőről, illetve a bejelentett cégről. A válaszlépés egy figyelemfelhívó levél küldésétől a feljelentésig terjedhet. 2011. január 1-je óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szervei felelősek a szerzői jogi bűncselekményekért – teszi hozzá dr. Dzsinich Gergely, aki hangsúlyozza: a BSA semmiféle nyomozati vagy hatósági jogkörrel nem rendelkezik.

Dr. Mayer Erika informatikai jogok képviseletével foglalkozó ügyvéd szerint jogilag is aggályosak a szerzői jogok körüli eljárások. „Mind a BSA, (mind az Artisjus és a többi közös jogkezelő szervezet) annak alapján lép fel, hogy a törvény felhatalmazza a szerzőt arra, ellenőrizze a mű felhasználását. Természetesen hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, azonban – mivel a szerzői jog megsértése bűncselekményt ismegvalósíthat –a rendőrséggel szövetkezve, az ő hatósági jogkörükre támaszkodva járnak el. Ez a megoldás több jogi aggályt is felvet, mivel így a büntetőeljárást a sértett szakértelmére alapozza a rendőrség, és szó sincs független igazságügyi szakértői véleményről.”

Az illegális letöltőket fenyegető másik veszély informatikai biztonsági oldalról érkezik: A BSA vezetője szerint „a kalózszoftverek amiatt is kockázatosak, mert használatuk gyakran napokig tartó szervizeléshez, rendszerleálláshoz, üzleti és személyes adatok elvesztéséhez vezethet.” Ezt az állítást nem támasztották alá szervizektől vagy ügyfélszolgálattól érkező adatokkal.

A „letöltésfeszültség” további oka lehet a NAV általi szoftverellenőrzés. „A számviteli törvény nem fogalmaz meg semmilyen konkrét szabályozást, amit a vállalkozásoknak be kellene tartaniuk a szoftverek nyilvántartásával kapcsolatban” – oszlatja el a tévhitet Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke. „Az adóhatóságnak nem arra irányul a vizsgálódása, hogy a szoftver legális-e, hanem arra, hogy a szabályszerűen bizonylatolt beszerzést követően azt az előírásoknak megfelelően tartják-e nyilván.” (Más kérdés, hogy ha letöltenek egy ingyenes programot, az nem teljesen kompatibilis a leggyakrabban használt nem ingyenes szoftverrel – jegyzi meg Ruszin Zsolt.) A szabad szoftverek egyre elterjedtebbek, de itt a licencdíj helyett a használatához szükséges szakértelmet kell megfizetni, megszerezni, a lakosságnak viszont hiányzik a biztos szakmai támasz – mondta el lapunknak egy tíz éve szabad szoftvert használó újságíró, Varga Miklós.

Honnan is tudhatnák a felhasználók az eddig leírtakat? A BSA bilinccsel fenyegető korábbi óriásplakátjait sokan ismerhetik, honlapját már kevésbé. Kezdőknek sem a BSA-nak, sem a hatóságoknak nincs ilyen képzésük, tananyaguk. „A bíróknak, ügyészeknek és vámosoknak tartunk képzéseket” – tájékoztatott a BSA vezetője.

Jellemző példa, hogy a hazai iskolákban is évek óta kiterjedt informatikai biztonsági és szoftverhasználati oktatási program folyik, amit a legelterjedtebb szoftvert gyártó cég (a BSA legerősebb tagja) szervez, évente több ezer diák és pedagógus részvételével. „Nemcsak a szoftverek használatára vonatkozóan, hanem általában a szerzői jogi ismereteknek a rendszeres oktatását tűzte ki célul a szervezetünk – mondja el a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára, dr. Tóth Zita. A HENT honlapján már elérhető egy tájékoztató oldal. A nemrég megújult internetbiztonsági oldal a is külön rovatot szentel a vállalkozók és az egyéni felhasználók tájékoztatására, és nemcsak a megvásárlást ajánlja, de az ingyenes programokat is.

A felhasználók 59 százaléka tehát már hazánkban is legálisan használja a szoftvereit. Aki nem akar szoftverei miatt fenyegetettségben élni, annak tudatosságra van szüksége.

Nő a feljelentések száma