Az új eljárást az amerikai légierő szponzorálja, de a katonai alkalmazás mellett számos területen nyit óriási távlatokat. Nagy felbontású háromdimenziós domborzati térképek készíthetők ugyanis a szoftver segítségével, sőt az építmények belső tere is láthatóvá válik, amennyiben nincs a tetőn fémborítás. A különböző szögből kapott radarvisszhang alapján még az erdei lombsátor alatt rejtőző objektumok, járművek is könnyen fölfedezhetők. A háromdimenziós radar nagy segítség például katasztrófát szenvedett repülőgépek keresésekor.

Az új eljárás az 50-es évek óta használt SAR- (Szintetikus Apertúrájú Radar) technika továbbfejlesztése. A SAR-felvételek során a terep fölött elhaladó műhold, vagy repülőgép fedélzetéről adott nyílásszögben (apertúra) mikrohullámokkal pásztázzák végig a földfelszínt.A visszaverődött hullámok alapján a fedélzeti számítógép egy kétdimenziós képet alakít ki a felszínről. Ha a repülőgép nem egyenesen, hanem körkörös pályát leírva pásztázza a felszínt, akkor ugyanarról a tereprészletről különböző szögekben kap radarvisszhangot. Az új szoftver a repülőgép pályájának ismeretében összeg zi ezeket az információkat és háromdimenziós képet alakít ki.

A módszert kifejlesztő kutatók véleménye szerint az új eljárás nemcsak a felszíni viszonyokat képesmegjeleníteni, hanem a radarvisszhang alapján rétegvastagságot is tud mérni. Nagy pontossággal megállapítható pél dául a gleccserek, jégmezők kiterjedése és vastagsága, vagy tankhajókatasztrófa esetén a kifolyt kőolajszennyezés területe és az olaj vastagsága.

Az USA légiereje Predator típusú felderítőgépeken teszteli az új radart. Emiatt jelentősen megnövelik a Predator fedélzeti számítógépének kapacitását, hogy a robotrepülő adója már feldolgozott 3D-s képeket továbbítson a vezérlőközpontba. A kapott információk alapján folyamatosan irányíthatják a robotpilótát a szükséges radarképek felvételéhez. A légierő a kísérletek befejezése után, 2013-tól tervezi a 3D-s radar üzembe helyezését.