Minél később kezdik a terápiát, annál nagyobb a veszélye, hogy az állapot végzetesre fordul. A manapság használatos diagnosztikai eljárás, amikor is a kórokozókat táptalajon szaporítják (tenyésztik), hosszadalmas, 2-5 napot is igénybe vehet.

Az új élelmiszerjárvány sajnálatosan aktuálissá teszi Robert Langer professzor és kutatócsoportja minapi bejelentését. A gombás betegségek ez évi tudományos ülésén Massachusettsben olyan új, a mágnesesség elvén alapuló eljárást mutatott be, ami a kórokozó felismerését mindössze néhány órára rövidíti. A módszer a képalkotó diagnosztikából ismert mágneses magrezonancia-jelenségen alapszik.

A tudósok öt candidagombafajra érzékeny „molekuláris szondát” szerkesztettek, ezek a vizsgált vérmintában mágneses teret gerjesztve azt érzékelik, hogyan változik meg a jelen levő vízmolekulák hidrogénatommagjának pörgő mozgása. (Ez minden magrezonancia-vizsgálat alapelve). A változás a candidafajra lesz jellemző, és kimutatható először, hogy van-e a mintában kórokozó, másodszor: ha igen, melyik candidaféleség és milyen mennyiségben. candidafertőzésben terápia nélkül a betegek 40 százaléka meghal. (Itt az orvosi értelemben vett candidafertőzésről van szó.

Ez súlyos betegség és nem azonos a természetgyógyászati gyakorlatban emlegetett kandidiázissal. A candidagomba mindig jelen van a szervezetben, tünetet egyáltalán nem okoz. Dr. Simon Gyula mikológus korábban közzétett nyilatkozata szerint szükségtelen, egyszersmind lehetetlen kiirtani, de ez nem is ajánlott, hiszen a normál baktérium flóra része.) Baj abban a ritka esetben van, ha a candida ténylegesen kórokozóvá válik.

Egy másik, ugyancsak mágnesesség elvén alapuló diagnosztikai eljárásról először 2009-ben adott hírt Michael Super a Harvard Egyetemről. Kutatási területe a szepszis (vérmérgezés). Ez az életveszélyes állapot több szerv gyulladásával jár, a fertőzésre adott súlyos válaszreakció. A gyorsan elkezdett kezelés itt kiváltképp sürgető, a késedelem óránként 5-9 százalékkal növeli a halálozási arányt.

Michael Super egy mannóz-kötőlecitin (MBL) nevű fehérjével vont be mágneses részecskéket. Az MBL immunfehérje, azaz fertőzés esetén azonnal a kórokozó falához kapcsolódik. A mágnessel preparált MBL ugyanezt teszi, az általa „lekapcsolt” kórokozók mágneses térben komputeres mikroszkóp alatt felismerhetővé válnak.

A vizsgálat egyetlen óra alatt lezajlik és további egy óra az antibiotikum-érzékenység megállapítása.

Prof. dr. Ludwig Endre infektológus főorvos szerint, ha az említett eljárások klinikai vizsgálatokban is hasznosnak bizonyulnak, ez mérföldkő lesz a kórokozók felismerésében, hiszen a gyors és hatékony kezelés jelentősen javítja a beteg túlélésének esélyeit.

A kutatások eddigi adatai szerint minden remény megvan arra, hogy ténylegesen bebizonyosodjék, a mágneses eljárások nemcsak gyorsak, de ugyanolyan pontosak is, mint a „klasszikus” tenyésztés.

A kórokozó „esztétikája” – így néz ki a mostani német járvány mutáns kólibaktériuma elektronmikroszkóp alatt