Az „Élő Duna” projekt által valósult meg a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT). A teljes költség 429 millió euró volt, aminek 65 százalékát az EU, húszat a magyar állam, és a fennmaradó 15 százalékot Budapest önkormányzata finanszírozta. A leghatékonyabb hazai szennyvíztisztító a Csepel-sziget északi részén épült fel, közel 29 hektáros területen. A beruházás időben elkészült, egyéves próbaüzemén is túl van a telep, és tavaly nyár óta zavartalanul üzemel. Az eddig tisztítatlan budapesti szennyvizek jutnak a tisztítóba, azaz a főváros készletének csaknem fele. Az itt alkalmazott eleven iszapos tisztítási technológia biztosítja a különféle szerves anyagok vízből való eltávolítását, valamint lehetővé teszi a folyamat alatt termelődő biogáz hasznosítását is. A tisztítás során a maradék iszapot, a biomasszát a telepről elszállítják és mezőgazdasági célokra hasznosítják. A tisztított vizet számos ellenőrzés után vezetik vissza a Dunába. Ez a víz ivóvíznek nem alkalmas, a tisztítások célja a folyó védelme. Fontos lenne a szennyvíz hormonkezelése is, ügyelni kellene arra, hogy a Dunába lehetőleg minél kevesebb gyógyszermaradvány kerüljön.

A telep a város közelsége miatt számos környezetvédelmi előírásnak is meg kell, hogy feleljen. A legtöbb szennyvíztisztítóval ellentétben itt a tisztítás zárt térben zajlik, a telep egész területe füvesített. A szaghatás elkerülése érdekében is külön stratégiával rendelkeznek.

A beruházás az észak-pesti szennyvíztisztító teleppel közösen lehetővé tette, hogy a budapesti szennyvizek 95 százaléka biológiailag tisztított formában kerüljön vissza a Dunába.

Egy köbméter tisztítása 320 forint