Ez a tizenhat perc már kellően hosszú idő ahhoz, hogy a csapdába csalt antianyagatomok tulajdonságait részletesen tanulmányozhassák. Azt azonban senki se gondolja, hogy hétköznapi érzékkel megfogható mennyiségről van szó – mindössze háromszáz atomot sikerült az abszolút nulla fok közelére lehűtött bonyolult mágneses teret előállító Alpha-detektorral befogni.

Miért fontos, hogy antianyagot állítottak elő? Mert feltételezések szerint a nagy ősrobbanást követően az anyag és az antianyag egyenlő mennyiségben volt jelen–utóbbinak azonban nem találjuk nyomát. Mi történt az antianyaggal? Miért életképesebb az anyag, mint az antianyag?

Valami különbségnek lennie kell. „Ugyanakkor a számítások szerint mégsem lehet különbség az anyag két típusa között. Az ellentmondás feloldása miatt kell az antianyagot jobban megismerni” – nyilatkozta lapunknak Horváth Dezső fizikus, aki a CERN-ben résztvevője az antianyaggal kapcsolatos kísérleteknek.

Horváth szerint a tavalyi év legfontosabb fizikai eredménye az volt, amikor millimásodpercig sikerült antianyagot létrehozni. Az ezer másodpercen át tartó antianyaglét újabb világraszóló eredmény.

A fizikusok most alapállapotban szeretnék tartani az antianyagot, majd lézerrel gerjesztve megfigyelni, hogy miként jön létre a gerjesztett állapot, van-e bármilyen különbség, amikor a hidrogénnel tesszük ugyanezt. Horváth Dezső szerint megkezdődtek az előkészületek annak vizsgálatára, hogy miként hat a gravitáció az antianyagra.

„Talán adódik majd némi különbség, de azt senki se várja, hogy az antiproton felfelé esik majd” – jósol Horváth Dezső.

A CERN-központ