Ismeretlen mutáns fertőzi Európát
Az észak-németországi területről kiinduló hasmenésjárvány eddig több, mint 1200 igazolt esetben okozott betegséget, és a fertőzés súlyos szövődménye, a hemolitikus urémiás szindróma (HUS) eddig 400 esetben lépett fel. A halálos áldozatok száma megközelíti a húszat. Igazolt, vagy gyanús eseteket az elmúlt napokban tíz országból jelentettek, így például Svédországból, Dániából, Hollandiából, Ausztriából, Csehországból és Nagy-Britanniából is.
Magyarországon viszont továbbra sem regisztráltak megbetegedést, az Országos Epidemiológiai Központban az eddig vizsgált 35 minta mindegyike negatív lett – mondta Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol azt is kijelentették, nincs szükség a németországi utazások elhalasztására, és nem valószínű, hogy a kórokozó hazánkban is járványt okozna, bár szórványos esetek felbukkanását nem lehet kizárni.
Falus Ferenc korábbi tiszti főorvos lapunknak elmondta, egyértelmű, hogy kontinentális szintű járványról kell beszélni. Napról napra 3-400 újabb beteget kell kezelni – ez csak a bejelentett, egyértelműen igazolt új betegszám, vélhetően ennél sokkal többen érintettek a kórban.
A fertőzést egy baktérium okozza, amely az Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik. Az aktuális járványt okozó baktérium pontos laboratóriumi azonosítása megtörtént (E. coli O104:H4), a kimutatására alkalmas gyorstesztet a Münsteri egyetemi klinikán kifejlesztették. A lappangási idő általában 4, maximum 8 nap. Német és kínai kutatók Hamburgban rekordgyorsasággal azonosították a WHO genfi központja szerint korábban még soha nem ismert kórokozó genomját.
A járványt a közönséges bélbaktérium olyan törzse okozza, amely több kórokozótípus tulajdonságait „szedte össze” – éppen emiatt nevezik kimérának a világsajtóban – és így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszva áthatolni és toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését – tájékoztatta lapunkat Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem munkatársa. Az EHEC baktériumcsoportot már ismerték korábban is, ennek négy fő megbetegítő tényezőjét külön-külön szintén.
A német sajtóban megjelent már a biofegyver-teória is, miszerint terroristák hozhatták létre az ismert alkatrészekből a most pusztító mikrobamutánst. Egy német mikrobiológus a Der Spiegel online változatának viszont elmondta, hogy ilyen genetikai változásokat nem lenne egyszerű laboratóriumban létrehozni. Az ellenkező esetre viszont, amikor természetes úton kialakult mutáció hirtelen járványt okoz, több a példa. Ilyen volt 2002-ben az Egyesült Államokban történt eset is, amikor egy Clostridium baktérium új mutációja okozott súlyos járványt. Prohászka Zoltán is hangsúlyozta, hogy a most fellépett mutációs változat kialakulhatott spontán, akár egy szarvasmarha belében is, bár egyelőre, erre sincs bizonyíték, ahogy a biofegyver-elméletre sem.
A német szakértők szerint a biofegyver-elméletnek már csak pragmatikus okokból is kevés a valószínűsége. A terroristák az EHEC-coli bacilustörzsnél egy sokkal pusztítóbb kórokozót is találhattak volna. A fertőzés ugyanis az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású, és spontán meggyógyul. A betegek ötödében azonban súlyos, életveszélyes szövődmény, hemolitikus urémiás szindróma alakulhat ki (HUS), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős, amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vérrögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. A fertőzés antibiotikus kezelése nem javasolt, mert több méreganyag szabadul ki az így kezelt betegekben, ráadásul ez egy multirezisztens kórokozó.
Az EHEC-fertőzés egyébként nem ismeretlen, hiszen minden évben fellépett hasonló járvány Európában és az Egyesült Államokban is, néha a mostanihoz hasonló nagy betegszámmal is. Magyarországon is évente több, izolált esetben igazoltak EHEC-törzset véres hasmenéses esetek hátterében, hazai nagy járvány kialakulására azonban eddig nem volt példa.
Falus Ferenc lapunknak elmondta, hogy korábban elsősorban gyermekek betegsége volt az EHEC okozta hasmenés, és az annak szövődményeként fellépő típusos HUS – a súlyosabb lefolyás az esetek 15 százalékát érintette. A mostani járványban viszont döntően felnőttek betegszenek meg.
A jelen járvány során először alkalmazásnak egy újfajta, úgynevezett biológiai terápiás szert, az eculizumabot. Ezt az ellenanyagot eredetileg más betegség kezelésére törzskönyvezték, azonban 2010 végén HUS típusú betegek esetében kedvező klinikai tapasztalatokról számoltak be. Prohászka Zoltán szerint az első tapasztalatok szerint sikerrel alkalmazzák tartós vesekárosodás és a halálesetek megelőzésére.
Több olyan beteget is észleltekNémetországban, akinek nem volt hasmenése, megjelentek viszont rajtuk a fertőzés más szövődményei, például idegrendszeri tünetek (beszédzavar, epilepsziás roham). A HUS-szövődmények kialakulása szempontjából a szervezet kis erei nek károsodása a döntő, amely ha elsősorban a vese ereit érinti, akkor veseelégtelenséget,míg hamás ereket (is) érint (agyi kapillárisok), akkor annak megfelelő tünetek jelenhetnek meg. Az újonnan alkalmazott kezelés (eculizumab) az idegrendszeri károk meggátlására is alkalmas.
Falus András szerint sok még a homályos pont ebben az ügyben. Eddig azt sem sikerült igazolni, hogy a fertőzés emberről emberre terjed, mint ahogy arra sincs adat, hogy családtagok körében halmozódna a betegség.
Nem készül még pandémiás terv
A németországi kólifertőzés miatt nem készít az influenzajárványban szokásos pandémiás tervet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – nyilatkozta a Népszabadságnak Jakab Zsuzsa, a szervezet európai regionális igazgatója, aki szerint egyelőre azon dolgoznak, hogy mielőbb kiderüljön minden arról a baktériumról, amely a járványt okozza. A szakember hozzátette: a járvánnyal szemben a konyhai és személyi higiénia szigorú betartása a leghatékonyabb védekezés. Mint mondta, egyelőre nem javasolnak semmilyen utazási szigorítást a fertőzés terjedése miatt.
A legtöbb, amit mindenki tehet, hogy alaposan megmossa az asztalra szánt nyersanyagokat, a földes termékeket – zöldség, uborka, saláta stb. – érdemes külön kezelni, már a hűtőbe kerülés előtt megmosni, és amit lehet, azt meghámozni. Fontos az étkezés előtti alapos szappanos kézmosás, hiszen ahhoz, hogy ez a baktérium bárkit megbetegítsen, ahhoz be kell kerülnie a tápcsatornába – mondta lapunknak Jakab Zsuzsa. (D. A.)
