Vannak már ma is módszerek és eszközök, ezekkel az éphez alig hasonló, mégis érthető beszédet lehet elsajátítani. Most egy angol tudóscsoport előállt egy készülékkel, ami a beszédet a száj mozgását érzékelve rekonstruálja. Phil Green, a sheffieldi egyetem kutatója elmondta, ez olyan apró mágnesek segítségével lehetséges, amiket a nyelvre és a száj belső felszínére helyeznek. Az általuk generált mágneses erőteret az ajkak, a nyelv, és a fogak mozgása megváltoztatja, ezáltal létrejön az az elektronikus információ, amit egy külső fejhallgatóval összeköttetésben levő szenzorok érzékelnek. A beteg az ajkait mozgatja, voltaképpen beszél, csak hangja nincs. Ténylegesen a készülék szólal meg, a szavakat a szájmozgásból azonosítva. Jelenleg 50 szó szájmozgását képes felismern.

A további fejlesztés iránya minél kisebb méretű mágneseket alkotni, majd ezeket biztonságos és nem zavaró módon implantálni a szájban, nemkülönben feltérképezni azt is, hova is kerüljenek pontosan, hogy a mesterséges beszédhez a lehető legtöbb információt nyújtsák.

A beszédrehabilitációnak nem ez az egyetlen útja. Stroke-ban, Parkinson-kórban, tehát a beszéd agyközponti és beidegzési zavaraiban másfajta készüléket ajánlanak. Itt a gége (a „hangszer”) ép. A betegek össze függő beszédre képtelenek, és ugyancsak körülményes megérteni, mit mondanak. Ez nemcsak a beteget frusztrálja, de a hallgatót is. Stuart Cunningham sheffieldi kutató olyan eszköz prototípusát dolgozta ki, ami a betegtől vett individuális beszédminták sokaságát feldolgozva az információt egy beszédszintetizátornak adja, vagyis az érthetetlent érthetőre fordítja. (Az eljárást az Augmentative and Alternative Communication című lap áprilisi online száma mutatja be.) A készülék akár egy közeli családtag beszédével is „tanítható”, de, ha lassan előrehaladó betegségről van szó, a végső stádiumban magától a betegtől még ép beszédet lehet rögzíteni. A készülék betegpróbái az Egyesült Királyságban rövidesen elkezdődnek.

Dr. Tamás László fül-orr-gégész osztályvezető főorvos nagy jövőt jósol a „beszélő készüléknek”. Véleménye szerint is „igen hasznos lenne a gége nélkül élő betegek számára a szájból eredő, a nyelv, az ajak és a lágy szájpad mozgásaiból beszédet képző, finomabb rendszer”, hiszen a jelenlegi beszédrehabilitációs eszközök korántsem ideálisak.

Magyarországon 2008-ban 1190 férfi és 120 nő betegedett meg gégerákban, közülük kb. 500 vált beszédképtelenné. A stroke gyakorisága évente 100 000 lakosra számítva kb. 200 ember, ebből tartós beszédzavar az esetek 15 százalékában marad viszsza. Hangsúlyoznunk kell, a „beszélő készülékek” kísérleti fázisban vannak, és csak a beszédzavar meghatározott formáiban alkalmazhatók.

Beszédrekonstrukciós fejhallgató