Ennek előnye, hogy nem alkalmaz rézkábelt, ami lassíthatná a kapcsolatot, hanem egészen a felhasználókig szinte fénysebességgelmennek az adatok. Magyarországon még nem igazán elterjedt ez a megoldás, bár a Magyar Telekom 2010 végére 227 ezer háztartásban tette elérhetővé ezt az optikai hálózatot. A nagyságrendet jelzi, hogy mintegy 700 ezer háztartásban más technológiák alkalmazásával nyújtanak extra gyors széles sávú kábeles szolgáltatást tévé-, internetés telefonszolgáltatásokhoz – tudtuk meg a cég sajtóosztályától.

Hartwig Tauber, az ultragyors optikai hálózatok lakossági és üzleti elterjedéséért küzdő, több mint 150 vállalatot tömörítő európai szervezet, az FTTH Council Europe főigazgatója szerint ezek az új technoló giák nem helyettesíthetik az üvegszálas hálózatok által kínált magas sávszélességet és jó minőségű szolgáltatást. Arra a kérdésre, hogy hogyan segít a széles sávú internet a vidék felemelkedésében, Tauber jó példaként említette lapunknak a svédországi Hudkisvallt. A város Stockholmtól 300 km-re északra terül el, és komoly problémát jelentett a népesség csökkenése, a fiatalok elvándorlása, az elöregedő lakosság, a vállalkozások bezárása. A 2004-ben kiépült széles sávú internet meghozta a sikert, a népesség csökkenése megállt, sőt a fiatalok kezdtek visszaköltözni, nőtt a cégek száma.

Hogyan alakul hazánkban a széles sávú internetre épülő vidékfejlesz tés? Nyírő András internetguru, az Index. hu elődjének alapítója, az Internet Terjesztéséért Alapítvány keretében vezetett be egy sajátos projektet. „Három éven keresztül dolgoztunk azon, hogy 120 eldugott kis faluban 2000 lakásba eljuttassuk az internetet. A gépekért fizetni kellett, és ma már a szolgáltatás sincs ingyen. Igény viszont van rá.”

Tavaly volt 15 éves amagyar teleházmozgalom, de ünneplésre nem sok alkalom adódik a vidéki kisközösségi internet- és közösségfejlesztési szervezetek háza táján. „Magyarországon még mindig közel 400 teleház működik, és a teleházak helyenként nagyon jó megoldásokat tudnak kínálni, és még mindig sok potenciált hordoznak magukban” – mondta lapunknak

Fabulya Edit, a Magyar Teleház Szövetség társelnöke. De mivel jelenleg a civil szféra és az önkormányzat pénzügyileg maga is a túlélésért küzd, nincs biztosítva a fenntarthatóság.

Vannak nagyon jó egyedi megoldások, és (ma még) jól működő teleházak. Röszkén a most megújult teleház épületében közösségi teret üzemeltetnek, határon túli kapcsolatokat ápolnak, és közben milliós építési beruházásokat koordinálnak. Bordányban helyi pénzt vezettek be, ifjúsági klubot és szállást működtetnek, Alsómocsoládon európai hírű közösséget kovácsoltak a 372 lakosból, és területfejlesztési, képzési megoldásaikról híresek. Dunaszekcsőn pedig pl. helyi médiavállalkozást üzemeltetnek, a környező településeket is kiszolgálva ezzel. „Elhivatott emberek évtizedes munkával felépítenek valamit, ami akár pénz nélkül is viszi a dolgot valameddig tovább. Valameddig.” – fogalmaz drámaian a társelnök a teleházak jövőjéről.

„A következő hónapok során a magyar falvakban mintegy hatszáz internetkapcsolatra és közszolgáltatások nyújtására épülő IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) nyílik országszerte” – mondta el Erdős Balázs, a VKSZI (Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet) osztályvezetője. Itt a közösségi internet-hozzá férés mellett az ifjúságfejlesztés és a foglalkoztatási informá ciók ugyanúgy elérhetők lesznek, mint a képzések vagy a gyermekfelügyelet. Ha lesz mód a közösségi pontok működtetésére is, és az emberek meg tudják fizetni az otthoni hozzáférést, akkor a magyar vidék felemelkedése széles sávon is elindulhat. Idén márciusban közel kétmillió volt a becsült vezetékes széles sávú internet-előfi zetések száma – tudtuk meg kormányzati forrásból. Ezzel Magyarország majdnem eléri az EU átlagát. A mobilinternet-előfizetések száma márciusban egymillió 394 ezerre nőtt. A mennyiségi fejlődés töretlen, ráadásul a széles sávú internettel még el nem ért területek hálózati fejlesztésére a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül 12 milliárd forintot különítettek el, amelyre kis- és közepes cégek pályázhatnak.