Az ember-gép eszmecsere az ipari kor terméke, legújabban azonban a hálózatra kötött készülékek egymással is kommunikálnak, emberi közreműködés nélkül. Hogy milyen következményekkel jár mindez, arról a napokban Budapesten tanácskoztak a téma vezető európai szakértői.

Az Internet of Things olyan jelenségek gyűjtőneve, amelyek már ma is körülöttünk léteznek, legtöbbször észrevétlenül. E-book-olvasók, mobiltelefonok, autók, hűtő- és fűtőkészülékek társalognak egymással a világhálón vagy speciális belső hálózatokon (a tárgyak egy részének ugyanis „intranetje” is van). És közben olykor rólunk, emberekről kommunikálnak, mint nemrég az iPhone-ok és az androidos telefonok „adattovábbítási” ügye kapcsán is kiderült.

A probléma egyrészt szabályozási, másrészt kulturális jellegű, de egyúttal műszaki természetű is: 2020-ra egyes feltételezések szerint az intelligens tárgyak teljesen birtokba veszik a hálózatokat, és a gép-gép kommunikáció nagyságrendje elérheti vagy meg is haladhatja az emberek közötti információcsere méreteit.