A szén-monoxid jótékony hatásai
Egy chicagói kutató, Albert Colman geofizikus orosz kollégáival együttműködve 2005 óta tanulmányozza a vidék mikrobáit, vulkáni gázait, és most arra a következtetésre jutott, hogy az oxigéntől nem függő egzotikus baktériumok fontos szerepet tölthettek be a korai Föld légkörének alakításában. A kutatás összefoglalója a University of Chicago honlapján jelent meg.
A kutatók abban a reményben vizsgálják a geotermális vidéket, hogy a forrásokban, oxigénmentes, ám metánban, hidrogénben és széndioxidban gazdag környezetben találnak úgynevezett anaerob karboxidotróf baktériumokat. Jó néhányat találtak. Különös módon a szén-monoxid nem a többi vulkáni gázzal együtt jön a felszínre, hanem a forrásokban élő mikroszkopikus életközösségek termelik. E baktériumok életműködése legalább olyan egzotikus és különleges, mint a nevük. Egyrészt felhasználják a szén-monoxidot a sejtjeik felépítéséhez, másrészt termelnek is szénmonoxidot.
Mindez arra is utalhat, hogy a korai Földön az ilyen baktériumok tömegei a szén-monoxid forrásai lehettek. A Föld őslégköre aligha tartalmazhatott oxigént, ám feltehetően nagy mennyiségben fordult elő benne szén-dioxid és talán metán is. Mindez az úgynevezett nagy oxigenizációs eseményig tartott így, mely 2,3-2,5 milliárd éve ment végbe.
E geológiailag viszonylag rövid idő során a légkör oxigénszintje a korábbihoz képest számottevően megnőtt, és az oxigént termelő cianobaktériumok olyan eseménysorozatot indítottak el, melynek végén a légkör oxigéntartalma lehetővé tette, hogy megjelenhessen az állati élet. Ezt megelőzően, az archaikumban azonban a mikrobák által termelt szén-monoxid befolyásolhatta a légkör kémiáját és a korabeli klímát is.
A korábbi számítógépes modellek arra alapultak, hogy a primitív életformák csupán eltüntették azt a szén-monoxidot, ami az ultraibolya sugárzás során felbomlott szén-dioxid-molekulákból termelődött. Az olyan baktériumok révén viszont, melyek termeltek is és fel is használtak szén-monoxidot, egy dinamikus ciklus jöhetett létre a légkörben. Colman számításai szerint előállhatott akár olyan állapot is, amikor a szén-monoxid szintje a légkörben az egy százalékot is elérhette, ami több tízezerszer magasabb a mainál.
Az ilyen magas szén-monoxid-tartalom nyilvánvalóan sok mikroorganizmus számára mérgező lehetett, és evolúciós nyomást gyakorolt a korabeli bioszférára. A mikroszkopikus lények tömege lehetett kitéve a magas szén-monoxid-szintnek, és arra kényszerült, hogy megfelelő stratégiát dolgozzon ki e mérgező környezetben való túlélés érdekében.
A kutatók azt is szeretnék megtudni, hogy a felszín alatt levő bakteriális életközösségek befolyásolják-e (és ha igen, hogyan) mindazt, ami a felszínen történik.
Az Uzon-kaldera
Az Uzon-kaldera a világhírű Gejzírek völgye szomszédságában elterülő, nagyjából tíz kilométeres átmérőjű vulkáni üst, mely maihoz hasonló formájában mintegy 40 ezer éve jött létre. Azt megelőzően egy hatalmas vulkán emelkedett a helyén, mely kb. 750 ezer évvel ezelőttől több hatalmas kitörést produkált, végül a terep beroskadt. Az utolsó vulkáni aktivitás mintegy 8500 éve lehetett a vidéken, azóta az utóvulkáni jelenségeké, hévforrásoké, iszapfortyogóké a főszerep.
A kaldera megközelítése még ma is rendkívül nehéz, csak helikopterrel vagy többnapos gyaloglással és csak nyáron lehetséges. A turistákat a Gejzírek völgyébe szállító helikopterek általában útba ejtik. Mivel szigorúan védett és veszélyes területről van szó, csak a kiépített fapallóhálózaton lehet közlekedni. Szinte szó szerint minden négyzetméteren bugyog, sistereg, sziszeg valami – Földünk egyik alig ismert csodája.
