Talán nem is véletlen, hogy iráni származású az a dél-kaliforniai diák, aki kitalálta, hogy a merevlemezen levő fájlok elhelyezkedési mintázata tárolhatna információt. Pontosabban: a fájltöredékek elhelyezkedése.

Mint az közismert, a merevlemez használata közben a szabad hely folytonossága megszakad, mert le is törlünk valamit a rögzített adatok közepén. A következő felírni valót pedig a legközelebbi szabad hely közepén kezdi az eszköz, és ha az nem fér ki arra a területre, akkor a következőn folytatja. Végül a merevlemezen általában teljes összevisszaságban van az „anyag”, amit a foglaltsági táblázat alapján mégis gyorsan és biztonságosan le lehet kezelni.

Nos az ötlet tehát az volt, hogy ez az összevisszaság ne legyen véletlen, hanem a fájltöredékek elrendezése tároljon adatot. Sőt a fájltöredékek átrendezésével még egy teljesen teli merevlemezen is tárolhatók rejtett adatok. (A módszert megvalósító szoftvert egy pakisztáni egyetemmel közösen fejlesztették ki...)

Vannak azért hátrányok is: a rejtett adatok felírásához és kiolvasásához fizikailag hozzá kell férni a lemezegységhez. Ez a hordozható tárolók divatjának korában nem akkora gond. Viszont az illetéktelenek (pl. a rendőrség, kémelhárítás...) csak észszerűtlen nagyságú erőfeszítéssel juthat hozzá az így titkosított adatokhoz. (Az FBI nemrég szövetségi szintű pályázatot indított egy régi bűncselekmény máig megfejtetlen titkosírású bizonyítékának feltárására.)

Problémát jelenthet, hogy a fájltöredékek rendezettsége az egység használata közben állandóan változik, tehát elvileg a felírás és a kiolvasás között nem szabad a merevlemezt „normálisan” használni. Ezen esetleg a merevlemez célszerűen módosított belső szoftvere segítségével lehet úrrá lenni, amit persze a bűnüldöző szervek észrevehetnek. A biztonsági szakmában egyébként elterjedt szokás kereskedelmi eszközökre, például hálózati kapcsolókra („routerekre”) egyedi belső szoftvert írni titkosítás, szigorúbb szűrés, más szolgáltatások megvalósítása céljából.

Nemrég jelent meg a Toshiba önmegsemmisítő tárolója. Ez így a több százezer hibátlan üzemórás megbízhatóságú merevlemezek korában kicsit ijesztően hangzik, de csak annak, akinek nem veszett még el a laptopja a teljes céges adatbázissal. A laptopok kötelező szolgáltatása egyébként a merevlemez szoftveres titkosítása. Néhány éve jelentek meg olyan merevlemezek, amelyek menet közben önmaguk titkosítják az adatokat. Ezek a SED (self encryption disk) típusok.

A Toshiba okos tárolóegysége viszont lenyomatot is készít arról a gépről, amelyben van, és ha más gépet észlel maga körül, akkor azonnal megsemmisíti a tartalmát. Lenyomat alatt az egyéb hardverkomponensek kiolvasható adatait kell érteni. Van ilyen az alaplapon, a processzorban, a videokártyában – lényegében minden kicsit is okos részegységben. A lenyomat figyelembe veendő részeit nyilván meg lehet adni, az kicsit kínos lenne, ha a grafikuskártya cseréje törölné a merevlemezt... Viszont, ha a felvevős digidobozt nyújtó tévészolgáltatók észreveszik ezt a Toshibaterméket, akkor vége a nagy felbontású filmek kihekkelésének. Ugyanis a digidobozból kivett szabványos, de önmegsemmisítő merevlemez tartalma használhatatlanná válik egy másik gépben.

A fájltöredékek elrendezettsége is információt tárol