Az első, és egyedüli lemerülés óta ugyanis már 41 év telt el. Akkor, 1960. január 23-án a Trieste búvárhajóval Jacques Piccard (a sztratoszférarepülő Auguste fia) és kísérője, Don Walsh amerikai hadnagy merültek le a 11 034 méteres mélységbe. Őket azóta senki sem követte. Az idén nyárra tervezett reprízre a PhyOrg tudományos hírportál legfrissebb kiadása szerint több tengeralattjáróépítő cég is jelentkezett. Köztük Richard Branson milliárdos is, aki külön e célra építteti Virgin Oceanic nevűmélymerülőjét.A legnagyobb esélylyel azonban a Triton Subs vállalat Triton 33 000 típusú háromszemélyes járműve merül majd. A 33 000 itt éppen ennyi lábra, azaz 11 000 méteres mélységre utal. Ez a cég azért számít esélyesnek, mert évtizedek óta készíti a hasonló, de csak 1000, illetve 3000 lábig használható víz alatti búvártaxijait, amelyekkel a tehetős tengerrajongók csodálhatják meg a kékség csodavilágát. A vállalat igazgatója, Bruce Jones szerint a Triton 33 000 kabinja nagyobb elődeinél, háromszemélyes, hogy ezzel is felülmúlják a csak kétszemélyes egykori Trieste-et. Hossza 4,1, szélessége 2,7 m. Különlegessége, hogy a benn ülőket a tengervíz óriási, négyzetcentiméterenként 1100 kilogrammnyi nyomásától speciális, 2,4 méter átmérőjű üveggömb védi. Egykor a Trieste-ben ülőket még egy szupererős acélgömb, a batiszkáf óvta.

A speciális, boroszilikát erősítésű üveggömböt 13 750 méteres mélységnek megfelelő túlnyomásig ellenőrizték. Különlegessége, hogy a merüléskor növekvő víznyomás egyébként fokozza a gömb anyagának szilárdságát – ám ennél nagyobb vízmélység már összeroppantaná.

A Triton 33 000 előre- és oldalvást mozgató szerkezetét akkumulátorok táplálják, amint az emelkedéshez-süllyedéshez használt szivattyúkat is, amelyekkel a ballaszttartályokból ki lehet szorítani, vagy oda be lehet engedni a vizet.