Ma a leggyakrabban használt szűrési módszer a vastagbéltükrözés, amely igen kellemetlen. Amennyiben beigazolódnak az eredmények, ezzel a módszerrel kiváltható a tükrözéses vizsgálat. Molnár Anna a kísérlet során mikrocsippel izolálta a géneket. Munkáit a SOTE II. Belklinika Sejtanalitikai Laboratóriumában végezte.

Molnár Anna a május 9–13. között a világ legnagyobb középiskolásoknak szóló tudományos versenyén, az Intel International Science and Engineering Fairen (Intel ISEF – Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny) vesz részt. A Los Angeles-i találkozón 65 ország 1537 diákja verseng. A világ számos országából, helyi tudományos versenyek nyerteseiként vesznek részt a középiskolás diákok. A több mint 4 millió dolláros összdíjazású versenyen 17 különböző kategóriában mutatják be kutatásaikat és felfedezéseiket a szakmai zsűrinek. Molnár Anna, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium természettudományi tagozatának végzős tanulója a 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny nyerteseként lehet jelen. A diáklány munkáját vélhetően segítette, kontrollálta édesapja, Molnár Béla, aki a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikáján gasztroenterológus szakorvos. (Molnár Béla az első magyar kutató, akit az Európai Szabadalmi Díjra jelöltek. Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem munkatársaként a patológiai folyamatok digitalizálásáért kaphatja az elismerést. Európa legrangosabb innovációs díját öt kategóriában osztják ki május 19-én Budapesten.)

Évente nyolcezer embernél diagnosztizálnak Magyarországon vastagbélrákot, és ötezer halálozás köthető a vastagbéldaganatokhoz, ami azt jelenti, hogy ez a második leggyakoribb rákos halálok hazánkban. Azért ez a szomorúan magas szám, mert a vastagbélrákszűrés fontossága, mely hasonló lenne a tüdőrákéhoz, illetve a mellrákéhoz, nem annyira közismert, és ezért a megelőző vizsgálatok sem annyira elterjedtek.

Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus szerint fontos törekvés és nagyon ígéretes az új kutatás, azaz, hogy vérből diagnosztizálják a vastagbéldaganatot. Ugyanakkor a jelenleg elérhető vértesztek érzékenysége és specificitása még elmarad a kívánatostól. A szakemberek célja ugyanis nem az, hogy a már kialakult daganatot találják meg, hanem még a megelőző állapotot derítsék fel. A vastagbélrák kialakulása egy hosszú, akár tíz évig is eltartó folyamat. A vastagbélrákok döntő többsége, körülbelül 95 százaléka, polipok talaján alakul ki, és sajnos ezen polipok jelenléte egyelőre semmilyen vérből történő diagnosztikai módszerrel nem határozható meg. Ezeket a polipokat hogy észrevegyük, sajnos látnunk kell, azaz vagy be kell hatolnunk a vastagbélbe, vagy CT segítségével alkothatunk képet róluk. (A polipok eltávolítása szolgálja a beteg érdekét.) A vértesztek a daganatmegelőző stádium kimutatására nem, illetve korlátozottan alkalmasak, erre a feladatra a vastagbéltükrözés, illetve a CT kolonográfia a legjobb módszer.

Három évvel ezelőtt a kormány a vérteszt bevezetését tervezte, csakhogy szinte valamennyi szakmai szervezet alkalmatlannak és fölöslegesnek tartotta akkor a vértesztet. Nem is lett az országosra tervezett szűrésből semmi. De azóta eltelt három év.