Harald Drück, a Szolar- és Hőtechnika (SWT, Solar und Wärmetechnik, stuttgarti napenergia-kutató cég) vezetője kollégáival közösen, sokévi munkával fejlesztette ki azt a tesztelő berendezést, amelyet ők „mobil vizsgálópadnak” neveznek, s amellyel a napkollektorok minőségét mérik. A könnyen szét- és összeszerelhető állványt konténerekben szállítják a vizsgálat helyszínére, ahol felállítják, majd a méréseket elvégzik. A közutakon történő szállítás hatékonyabb és gyorsabb, így nincsenek időhöz kötve. A vizsgálópad segítségével a kollektorokat három nemzetközi szabványnak megfelelően ellenőrzik. Az egyik az EN–12975 kódszámú, úgynevezett kollektorvizsga. Itt a hő tűrő képességet figyelik, ez természetes fénynél zajlik. A nap felforrósítja a kollektort, majd hideg vízzel lelocsolják. Azt kell igazolni, hogy az ellenőrzött berendezés lépést tud tartani az olyan mindennapi kihívásokkal, mint a hő ingadozás. Ezután következnek a szolárberendezés további minőségvizsgálatai az ISO 9459 és a DST eljárás szerint. A tudósok ezzel az egész készüléket tesztelik, hogy alkalmas-e az ivóvíz felmelegítésére. Azaz a tárolót, a kollektort és a beépített utánmelegítőt vizsgálják meg. Ez a teszt a mérőkonténerben zajlik, hogy a nap ne forrósítsa fel az ellenőrzött berendezést.

Mai árakon a készülék 250-300 ezer euróba kerül. Alkalmazása rendkívül költséghatékony, hiszen nincs szükség nagy beruházásokra minden egyes állomáson ahhoz, hogy a felszerelt kollektorokat előírásszerűen górcső alá vegyék. Az új módszerekkel előállított mérőeszközzel szállítási és telepítési költségeket tudnak megtakarítani.

A műszereket közelről is megszemlélhettük