Ebből már egyszerűen, alakra fújással is tetszőleges formájú fémtárgyak készíthetők. Lehűlésük után viszont szilárdságuk és alaktartóságuk az eredeti fémével lesz azonos. A művelet az acélok öntőformás alakítására, de az üvegpalackok fújásos előállítására is emlékeztet. Az előlágyított új anyag mintára fújás és préselés során anyagveszteség nélkül veszi fel a kívánt, akár igen bonyolult alakot is. A módszerrel már bonyolult fémtárgyakat, például csípőcsontprotézist, vagy üreges fogaskereket is készítettek.

De alkalmas a nanotechnológia „ellentétes” irányú műveletekre, rideg anyagok hajlíthatóvá alakítására is. Például az üveg cseppfolyósítására, ami így már flakonból is kiszórható, bár ugyanúgy kvarchomokból, szilícium-dioxidból és szilikátból készül, mint egy ablaktábla. Ám alapanyagmolekuláinak egymáshoz kapcsolódását egy török szabadalom alapján – alkohol vagy víz hozzákeverésével – úgy módosították, hogy az flakonból kiszórható legyen. A lágy anyagra, például textíliára kiszórt réteg nemcsak jól tapad, de mert hajlékony, az összegyűrt ruhán is helyén marad.

A merész ötletet egy német cég a saarbrückeni Neustoff-Forschung Institut (Újanyag-kutató Intézet) közreműködésével váltotta valóra. A nanoüveget általában száz nanométeres „vastagságban” viszik fel, de mindössze 10 nanométeres rétegben is felhordható. A szórt üveg nem mérgező, ám a szembe jutását kerülni kell. Ellenáll víznek, hőnek, ultraibolya fénynek, sőt a savaknak is, miközben nedves ruhával egyszerűen tisztítható. Egészségügyi eszközök felületvédelmére is kiváló, de alkalmas öltönyök, kosztümök vékony réteggel való bevonására is.