Ki vesz ma asztali PC-t?
Csak, hogy jellemezzük, mekkora a szórás: a Gartner (az IDC-nél semmivel sem kisebb, híres, hiteles piackutató) 3 százalékos növekedést jelzett előre, és 1,1 százalékos csökkenést regisztrált ugyanebben az első negyedévben, ami 84,3 millió darabot jelent. Az USA-beli eladások az IDC szerint 10,7, a Gartner szerint 6,1 százalékkal csökkentek.
Ha el is fogadnánk, hogy ez már egy monoton, nulláig vezető hanyatlás kezdete, akkor sem mindegy, hogy mennyi idő alatt érkezik el a vég, és addig konkrétan hány darab készülék talál gazdára, hol, és mennyiért. A valóság szokás szerint árnyaltabb akár az árak alakulása, akár a média által sugallt képnél – amely azért persze visszahat a valóságra.
Kétségtelen, hogy a játékosok kemény magjának létszáma csökken. Ők jelentik a nagy teljesítményű asztali PC-k keresletét. Akik full HD (1920≈1080) képpontszámmal, minimum 30 képkocka/mp sebességgel akarnak úrrá lenni a trollokon, sárkányokon, ellenséges varázslókon és boszorkányokon a World of Warcraftban, egymagukban legyőzni a mutáns észak-vietnami szörnyeket a Crysis 2-ben vagy korszerű kézifegyverekkel küzdeni egymás el-len a Közel-Keleten a Call of Duty többjátékos módjában. Hajlandók adott esetben több százezer forintot áldozni a fotóhűségű virtuális valóságért. De ma már sokkal többen vannak az Angry Bird-rajongók... (Okostelefonon játszható madárcsúzlis, 2D rajzfilm grafikájú játékocska.) Vagyis egyre kisebb a kereslet az ilyen személyi erőművekre, le is lassult a PC-processzorok teljesítményének növekedése.
Erősen terjed a „számítási felhő”, az online elérhető informatikai szolgáltatás. Ennek egyik példája a Google-alkalmazások, a böngészőből elérhető irodai alkalmazások készlete, a másik pedig az internetes fénykép- és videomegosztók végtelen sokasága. Vagyis nagyon sok informatikai funkció eléréséhez elegendő egy olyan PC, amelyen egyetlen böngésző (annak internetkapcsolata, operációs rendszere,memóriája, képernyője stb.) fut. Ha sok helyen hozzáférünk ilyen PC-hez, akkor nincs szükségünk se laptopra, se tabletre, mert azért a konkrét mozgás (utazás, autózás, buszozás, kerékpározás, gyaloglás stb.) közben nem mindenki akar dolgozni, bár szórakozni, filmet nézni esetleg szeretne.
A lényeg, hogy azon a „sok helyen” asztali PC-re van szükség. A számítási felhő jobb és gyakoribb továbbhasználati lehetőséget nyújt az elöregedő PC-knek, mint amire a kis erőforrás-igényű Linuxot ajánlgatják a hívei. Egyébként a Firefox (Chrome, Konqueror stb.) böngésző Linuxban is pont ugyanolyan jó (sőt, a hívek szerint jobb is), mint Windowsban, és ugyanúgy elérhető vele akár a világháló „felhője”, akár a cégé.
Ez az átkötés az induló, az informatikai infrastruktúrára a lehető legkevesebbet költeni akaró cégek lehetőségeire. Ott vannak ugyanis a használt PC-k. A nálunk fejlettebb országok nagyvállalatainak szervezett, ütemezett (3-4 évenkénti) rendszerfelújításaiból ideszármazott, 3-4 évvel ezelőtt csúcskategóriájú készülékek. Ma 15–30 ezer forintért vehetünk olyan gépet, amelyen alapállapotban jól fut az XP, azon a böngésző, az irodai csomag, a könyvelő- és számlázóprogram. Ha nem bízunk az éveket futott merevlemezekben, vehetünk beléjük újat. Ha a 2013-ban már mindenképpen esedékes Windows 7-re gondolunk, televehetjük 4 GB RAM-mal. Több egyforma gépet is kaphatunk.
Ez ugyan nem segít az újgép-eladásokon, de környezettudatos és gazdaságos, és javítja az asztali PC élettartam-kilátásait. És minél több a felhőképes gép, annál jobbak az esélyei a felhő-infrastruktúra központi számítógépeinek is.
Elég vastag hasáb volt 20 évig az asztali PC, hogy még sokáig tartsa a parazsat.