Dr. Agy
Ezt a lehetőséget használtuk ki, hogy a – dán tévé forgatócsoportja előtt – az agykutatás jövőjéről, a várható fejlődési irányokról beszélgessünk.
A professzor szerint ez a terület – az egyes idegsejtek szelektív megjelölése, ingerlése és manipulálása kapcsán – most jutott el az interaktivitás szintjére, ami azt jelenti, hogy mondjuk egy agyban meglévő állapot megváltoztatásakor előre tudható, hogy egy másik nem fog bekövetkezni. Az agykutatás mai szintje megfelel a fizika korábbi adatgyűjtő fázisának. A részecskefizikával ellentétben például még csak néhány területen kell hatalmas együttműködés a feladatok megoldásához. Ilyen az agyban kifejeződő gének összegyűjtése, amire a Microsoft társalapítója, Paul Allen hozta létre százmillió dolláros tőkével intézetét, ahol Buzsáki György is tudományos tanácsadó.
Emellett az agykutatás mára kvantitatívvá vált. Számszerűen bizonyítható érvek, ellenőrzött kísérletek nélkül nincsenek eredmények, amihez matematikusok, fizikusok és informatikusok kellenek, akik manapság csak úgy özönlenek erre a területre. Buzsáki professzor laboratóriuma, a newarki Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központja is 70 százalékban ilyen háttérrel rendelkező kutatókkal van tele. Az Agy-díjas tudós szerint az volna a fejlődés következő lépcsője, ha az adatgyűjtés fázisából a szintézis szintjére lehetne eljutni. Az agy megismerésén dolgozók problémáját a professzor ahhoz hasonlítja, mint amikor egy nyelvet csupán a szavak ismeretében próbálnak megtanulni.
Ez olyan nyelveknél, amelyeknél nem ismerjük a nyelv szerkezetét, sehova sem vezet. Anélkül, hogy tudnánk a jelrendszer elemeinek sajátos jelentést adó szerkesztési szabályok együttesét, vagyis az úgynevezett szintaxist, nem tudunk előre lépni. A három magyar díjazott kutató (Buzsáki mellett Freund Tamás és Somogyi Péter – a szerk.) ezért elindult egy olyan irányban, amely az új globális szemlélet megalapozója lehet, s amelyet a május elején átadásra kerülő díj is elismer.
Ezt a helyszűke miatt röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy a három tudós lefektette az agyban az információ kódolásának szabályait, ráadásul azt is felismerték, hogy az információk tagolódása ugyanolyan mintát követ az emlősagyban az egértől az emberig.
Amit mindenki tudni akar, hogy ezek az ismeretek hogyan segítenek a központi idegrendszeri betegségek, a mindennapi viselkedéssel kapcsolatos gondok, vagy épp az általános megismerés folyamata terén. Buzsáki György néhány példával szemléltette alváskutatási eredményeik alkalmazhatóságát. A tudós javaslata szerint a tinédzserek agykapacitását úgy lehetne jobban kihasználni, ha reggelente később kezdenék az iskolát. Egy 16 éves fiatal agya ugyanolyan nehézségekkel küzd a reggeli nyolcórás kezdéssel, mintha egy felnőttet hajnali négykor kizavarnának az ágyból. Ugyancsak az alváskutatások mutattak rá: a spanyolok, akik ugyanabban az időzónában vannak, mint mi, szintén nyolckor, de sokszor még sötétben kezdik a munkát, a szieszta ma már sokszor kimarad, tízkor vacsoráznak, így egy álmatlan nemzet a következmény, ami előbb-utóbb akut problémává válik. Kiderült az is, nem jó, ha úgy közelítik meg, hogy szinte minden pszichiátriai betegség alvászavarral jár. Inkább arról van szó, kialakul egy alapvető elváltozás az agyban, ami az alvásmintát megváltoztatja és ennek következménye a pszichiátriai betegség.
A professzor elmondta, sok meghívást kap gyógyszercégektől, mert az idegrendszeri gyógyszerkutatás gondban van, hogy milyen irányba mozduljon el. A magyar agykutató szerint az általuk kutatott információcsomagok jobb megismerése akár a személyre szabott gyógyítást is lehetővé teszi.
Buzsáki György korábban említette, két jelentős állásajánlatot is kapott, egyrészt a kaliforniai Berkeleyből egy hatvanfős kutatócsoport vezetésére, másrészt a New York-i egyetemtől, ahol egy amerikai szinten is kivételesen nagy, százmillió dolláros költségvetésű új idegtudományi központba kellene 30-40 kutatót verbuválnia, rá adásul a bürokráciát is levennék a válláról. A nagyobb intellektuális kihívás és fejlődési lehetőség miatt időközben ez utóbbit fogadta el, s jövő évtől már ott folytatja a munkát. Addig azonban, jövő hónap elején Koppenhágában harmadmagával átveszi az Agy-Díjat.
