Világsiker a magyar oktatóprogram
Mostanában egy új jelenséget figyelhetünk meg: a „játékosítást”, vagyis gamificationt, ami azt jelenti, hogy a számítógépes játékok látványvilágára való utalással, az ott használt készségek használatával érik el az embereknél a könnyebb ismeretbefogadást, a nagyobb figyelmet, vagy bevonásukat egy-egy tevékenységbe. Mindez alapjaiban változtatja meg hétköznapjainkat: „beköltöznek” a játékok az iskolába, a munkahelyekre is. Néha egészen sikeresen!
Idén márciusban egy magyar cégcsoport képviseletében az Egyszervolt. hu nyerte el az EMF Európai e-Kiválóságok platina Díját – egy olyan komplex program kifejlesztéséért, ami a számítógépes játékot és az oktatást ötvözi, és magyar iskolások számára alkották. A Tengernyi kaland – www.tengernyikaland.hu – egy valós esemény, a brazil tengerpartnál elsüllyedt több száz éves hajóroncs feltárására épül, és régészet, történelem, tengerbiológia, csillagászat és számos más ismeretanyag élményszerű átadását teszi lehetővé.
A játék egyedülálló a maga nemében. Egy komoly céges összefogás áll mögötte: a Microsoft a legmodernebb számítógépes programok szakértőjeként kezdeményezte a játékot, a Nemzeti Tankönyvkiadó a tudástárakkal kapcsolódott be, atlaszokat, tankönyveket adott a játékosok kezébe. Az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület a tenger mélyét felfedező szakembereivel és felszerelésével vett részt a kutatásban (www. deepresearch.hu). Az Egyszervolt.hu pedig a játék fejlesztőjeként tartotta kezében a szálakat a játékban, ahol az oldalletöltések száma a nyolc hét alatt elérte az 500 ezret.
– A játék különlegessége a „műfaja” volt, ritkán találkozni Magyarországon alternatív valóságjátékokkal, még ritkább az olyan ARG, amelyben deklarált cél, hogy minél több iskolában is megszerezhető tudást dolgozzunk fel. Ezenfelül voltak benne közösségi feladatok, interaktív történetmesélés, nagy gondot fordítottunk a korszerű jutalmazási-motivációs megoldásokra, a „gamifikációra”.
– Csak hab volt a tortán, hogy a játékosoknak olyan online órát szerveztünk, ahol összekötöttük a brazíliai Pernambucót, a dél-afrikai Fokvárost, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tard általános iskoláját – mondja Fekete Zsombor, az Egyszervolt.hu munkatársa, a játék gyártásvezetője.
Most a folytatást tervezik, hisz sok gyerek ennek hatására vett tankönyvet a kezébe – mesélik a szervezők.
A játék azonban nem csak a gyerekek körében vethető be. A mediapedia honlap szerint várható, hogy a következő években a gamification tudatosan használt eszköz lesz más területeken is, mint a kutatás-fejlesztés vagy akár a politika.
Az M2 Research piacelemzése szerint 4 éven belül félezer milliárd forintnyi összeget fognak költeni arra a vállalatok, hogy minél inkább hasonlítsanak az üzleti alkalmazások a játékok világára. A ma fiataljai, akik idejük nagy részét már az online térben töltik, nem fogják ugyanis elfogadni, szeretni a mai munkaszoftvereket, mivel csillogó-villogó, pontokat gyűjtő programokhoz szoktak.
A homo ludens/játékos ember koncepciója itt is megjelenik: a munkahelyeken használt programokat vonzóvá kell tenni.
– Ezt az utat követi 2004 óta a mi cégünk is – Balázs Csaba, a cég „presales” menedzsere szerint a játékprogramok világát idéző alkalmazásaik – az ún. widget-ek – intuitív, felfedező megközelítést adnak a dolgozók számára. Arra is van mód, hogy több információt adjanak át rövid idő alatt. Például egy számszerű adatot – ami lehet a napi árbevétel alakulása – analóg módon, mondjuk, egy grafikusan megjelenített műszerfalon jeleznek a dolgozó felé.
A SAP programjainak legújabb változataiban nincsenek már unalmas táblázatok, mechanikus feladatok. Egy mozdulattal vizuálisan átalakulnak a számszaki eredmények, és egy élménydús, látványos bemutatót készíthetnek az éves jelentésből, a jövő évi tervekből, akár levegőben úszó vagy lezuhanó golyókkal.
A világon jelenleg 81 ország 30 ezer cégében terjedtek el az SAP Business One „játékosított” programjai. – Magyarországon egyelőre – a 2010-es bevezetés óta – közel 300 ügyfél cége dolgozik ilyen környezetben – tájékoztat Balázs Csaba.
A kulturális különbségek miatt azonban nem elsősorban a tehetősebb multinacionális szférában, hanem inkább a kis- és közepes vállalatok kevésbé szabályozott, rugalmasabb irodáiban engedhetik meg maguknak ezt a dolgozók.
