A lélegzetelállító hármas
Kezdjük a rövidítésekkel és a fő verziószámokkal: IE9, FF4 és GC10, a továbbiakban így említjük majd a szoftvereket. Három fontos szempontot értékeltünk: a szolgáltatáskészletet, a sebességet és a kompatibilitást. Mindegyikről nagyon sokat lehet vitatkozni...
A szolgáltatáskészlet az FF, a kezdetek óta meglevő, külső fejlesztők által is kihasználható kiterjesztés- (plug-in-) képessége óta bővíthető, az FF esetében rendkívül gazdagon, az IE9 és a GC10 esetében pedig egy kicsit.
Az IE9 külsejét még mindig csak alig lehet változtatni, pedig az összes többi böngésző „ruháját” majd 10 éve testre szabhatjuk, s az eszköztárakkal is szabadon garázdálkodhatunk. Az FF4 viszont még mindig nem egyesítette a cím- és keresőmezőt, pedig ezt most már az IE9 is átvette a GC-től.
Igaz, a böngészők amúgy is átadják az alapértelmezett keresőnek, amit a címmezőbe írunk, és webcímként nem értelmezhető. Vagyis a címsor – minden böngészőben – eddig is úgy működött, mint a GC jellegzetes, integrált cím- és keresőmezeje. Nem hagyta el viszont az IE9 azt a legidegesítőbb tulajdonságát, hogy ha elgépelünk egy webcímet, akkor az eltűnik a címsorból, előjön a Bing kereső, és a rontott címet írhatjuk be újra elölről.
Mindegyik böngésző nyújt privát (értsd: pornó-) módot, amikor is semmit sem jegyez meg a meglátogatott oldalakról, ez egyébként nem újdonság. Az viszont igen, hogy az FF a kiegészítőket elkülönített módon futtatja, úgyhogy ha az lefagy, nem fagy le az egész böngésző, csak az a lap, amelyen a kiegészítő futott, és azt is be lehet zárni vagy újra indítani. Az elkülönített futtatást a GC vezette be a sok hiba és kártevő által sújtott Adobe Flash (videolejátszó) miatt.
Sebességügyben az a nagy hírünk, hogy a GC10 már nem bajnok. Amire a legbüszkébb volt, a JavaScript végrehajtási sebessége, abban az FF4 a mérési hiba határáig megközelítette. (A weboldalak dinamikus és interaktív működésének egyik programozási nyelve a JavaScript.)
Ebben a sportágban a Microsoft pedig csalt: az IE9-et a legismertebb JavaScript sebességtesztre, a SunSpider nevűre optimalizálta, ebben a tesztben megveri a GC10-et – minden más tesztben pedig messze, többszörösen lemarad. Az IE8-nál viszont szintén többszörösen gyorsabb – elképzelhető, hogy az milyen lassú volt.
De mindez csak a JavaScript-sebesség. A böngésző válaszkészsége rengeteg egyéb tényezőtől függ, ezek többsége nem is a szoftver tulajdonsága. Nyomatékosan megerősítjük: a hétköznapi használatban a három élböngésző gyakorlatilag egyforma gyors. Ez óriási eredmény az IE9 számára.
Akkor ütközünk bele a nemszabványosságba, amikor ugyanaz az oldal másképp néz ki vagy viselkedik az egyik böngészőben, mint a másikban. Azaz, ha csak egy böngészőt használunk, akkor soha. Európában már többen, vagy ugyanannyian használnak FF-et mint IE-t, tehát a weboldaltervezőknek kötelező, hogy mindkettőre azonos szinten felkészüljenek: vagy kétféle tervvel, vagy olyannal, amely mindkét böngészőben egyformán néz ki és működik.
Kompatibilitásban, a nyílt forrású, webes fejlesztőközösség szabványainak való megfelelésben az IE9 rendkívül sokat fejlődött az IE6 óta: tizenvalahány százalékról 95 százalékig. De sajnos arról az 5 százalékról nem lehet tudni, hogy mi, arra minden weboldaltervezőnek a saját kínlódása alapján kell rájönni. Általában is igaz, hogy az új szoftververziókban nem az az érdekes, hogy mi került bele, hanem hogy mi maradt ki belőle...
És a GC? Kompatibilitása az egyszerűség kedvéért 100 százalékos. Használati aránya 10 százalék körüli Európában, máshol kevesebb. Leginkább a Google-alkalmazásokat: levelezést, dokumentumokat, térképeket stb.-t használók millióinak való, mert ezt a böngészőt kifejezetten a webes alkalmazások futtatására tervezték. De ezek az alkalmazások a többi böngészőben is jól használhatók.
Minden, hosszabb ideje működő versenypiacon bekövetkezik, hogy a termékek egyformává válnak. A Ford Fiestát, az Opel Corsát és a Renault Cliót is elég nehéz megkülönböztetni.
Eddig szégyen volt IE-t használni, mert a többi böngésző egyértelműen jobb és gyorsabb – volt. A versenypiaci tömegtermékeket jobban alakítják a versenytársak, mint a használók igényei. De az is lehet, hogy a használók egyformák.
