Világelső kisállatvizsgáló és diákbarát mérőeszköz
Az Innovációs Nagydíj tegnapi parlamenti átadásán Matolcsy miniszter azt is bejelentette, hogy az év második felére a kormány elé kerül az ország új innovációs stratégiája. Új innovációs intézményrendszer is épül, mert úgy akarják átalakítani az innováció jogi és közgazdasági környezetét, hogy néhány év alatt ezen a területen is fordulat következzen be. A Parlament felsőházi termét dugig megtöltő hallgatóság arról is értesült, hogy az Új Széchényi Terv ebben az évben 79 milliárdot fordít innovációs pályázatokra – de belátható időn belül ezt az összeget nagyságrenddel meg kell növelni.
A hazai innováció jövője ezek szerint biztosított, de a jelenével meglehetősen elégedetlenek az innovációban érintettek. A kormányt meglehetősen ritkán bíráló Závodszky Péter akadémikus, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke szerint a kabinet innovációval kapcsolatos verbális elkötelezettsége örvendetes, de programokban eddig sem volt hiány. Megítélése szerint logikailag nehezen magyarázható átalakítást él át ezekben a hónapokban a kutatás-fejlesztési rendszer. A korábbi pályázati rendszer kiszámítható módon működött, segítette a szakemberek itthon maradását – úgy is, hogy voltak visszaélések, hibás döntések. Závodszky Péter kiemelte: a rendteremtésnek nem eshet minden áldozatul. A kormányprogram az innováció fontosságáról beszél, de a kutatás-fejlesztési pályázatok terén – a zárolás miatt – egy éve teljes a bizonytalanság. Závodszky akadémikus szerint az ügyek korrekt intézése, a változásokról való tájékoztatás nem pénz kérdése. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke mindössze annyit mondott, hogy egy kutatócsoport felépítése négy-hat év, tönkretételéhez elég egy hónap.
A parlamenti ünnepség nem Matolcsy György miniszter vízióiról, hanem sikeres innovációkról szólt. Az innovációs díjra idén harminchét pályázat érkezett, de jellemző, hogy évről évre csökken a jelentkezők száma – és a díjazottak is ugyanabból a szűk körből kerülnek ki. A 2010-es Innovációs Nagydíjat például a Mediso Kft. nyerte el az általa kifejlesztett kisállat-vizsgáló rendszerrel. (A Mediso az első nagydíjas duplázó –2006-ban is e cégé lett a nagydíj.) A világon ez az első olyan kereskedelemben is kapható berendezés, amellyel a morfológiai elváltozások tíz mikrométeres tartományban vizsgálhatók – a műszer félszáz fizikus és mérnök nyolcévnyi munkájának a terméke.
Két elismerést kapott a sertésdizentéria – véres hasmenés –kialakulásának megelőzésére kifejlesztett készítmény. A gyógyszernek nem minősülő termék használatával néhány nap alatt megszűnnek a tünetek. Díjat kapott egy speciális vasbeton, egy richteres gyógyszer, egy napenergiás eszköz, egy vasútbiztosító berendezés, illetve két elismerést is bezsebelt egy debreceni cég hordozható egyszemélyes laboratóriuma. Ábrahám László ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: egy méréshez tápegységre, kiértékelőre, jelgenerátorra és még sok egyéb eszközre van szükség. Ez nemcsak sok berendezést igényel, de drága is. Az NI Hungary Kft. olyan terméket fejlesztett ki, amely képes a legtöbb villamosmérnöki gyakorlatban számításba jöhető mérés elvégzésére. Ez a mérő, adatgyűjtő, vezérlőeszköz nemcsak villamosmérnök hallgatóknak hasznos, hanem gépészmérnök, fizikus, vegyész, biológus, mezőgazdász hallgatók számára is. A diák az eszközt hazaviheti otthoni munkára, áramkörtervezésre, mérésre, kísérletek lefuttatására. Tavaly négyezer darabot adtak el ebből a pici és olcsó eszközből – az USA-ban 185 dollárba kerülő kütyü olcsóbb, mint egy elektronikai tankönyv. Ábrahám László szerint a diákbarát eszköz használatát a buta diákoknak is könnyű megtanítani, az okosak kreativitását pedig fejleszti – olyan megoldások is születtek, amelyekre a fejlesztők nem is gondoltak. Ábrahám László szerint a debreceni cég árbevételének több mint harmada két évnél fiatalabb termékből származik. Azon, hogy ez a jövőben is így legyen, száz mérnök dolgozik a cívisvárosban.
„Legfontosabb feladataként innovációs, kutatás-fejlesztési stratégiát készít a Nemzeti Innovációs Hivatal, de hasonlóan fontos, hogy az innovációs pályázatok stratégiai területeinek meghatározása is a mi feladatunk lesz. A pályázati pénzek kezelése viszont a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata” – nyilatkozta lapunknak a néhány napja kinevezett elnök, Mészáros György, aki szerint ez a felosztás átlátható és egyértelmű viszonyokat teremt. Mészáros György szerint a hivatal előkészít kormánydöntéseket, ebben a folyamatban az Akadémia és az egyetemek mellett széles körű egyetértéssel szeretne dolgozni.
