Lapunk olvasói gyakran találkozhatnak írásaival hosszú évek óta, melyekben nem lankadó indulattal ostorozza társadalmi visszásságainkat s minduntalan hangsúlyozza, hogy ő bizony konzervatív szemléletű. Bizony az, valódi citoyen, a szó nemes értelmében vett polgár, aki fejlett politikai öntudattal és természettudományosan objektív ítélőképességgel kritizálja, amit arra érdemesnek lát. Mostanában leginkább „övéit” egy baloldali-liberálisnak elkönyvelt lapban. Merthogy a jobboldal fórumai nemigen nyitottak gondolataira.

Ahogy szűkebb szakterületén a kémiában sem akarja elfogadni, hogy egy kutatót bizonyos számú X után már csak „díszpintynek” tekintenek. Elég baj az, hogy Akadémiánkat sokan – és sok esetben nem is igaztalanul – csupán idős taták gyülekezetének tekintik. Nos, Solymosi Frigyes nem szereti munka nélkül felvenni az akadémikusi tiszteletdíjat, emeritus profeszszorként napi kilenc órában ma is a régi lendülettel kutat, nemzetközi konferenciákon számol be legújabb kutatási eredményeiről, amelyekből – és ez igazi ritkaság – csak az utóbbi három évben húsz dolgozatát közölték nagy impaktfaktorú (értsd igen rangos) nemzetközi folyóiratok. Ez a Széchenyi-díjas tudós számára korábban is így volt, a heterogén katalízis egyik legsikeresebb kutatójaként a nemzetközi szakirodalomban ő a legtöbbet hivatkozott magyar kémikus, sőt az összes lengyel vegyész akadémikus is mögötte kullog, pedig az mégiscsak egy nagy ország.

Hűséges ember, szűkebb pátriáját, Szegedet sosem hagyta el, pedig még külföldre is hívták. Mégis maradt és érte el nemzetközileg is kimagasló eredményeit, melyek közül kiemelkedik a ma sok ipari folyamatban használt titán-dioxid katalizátorszerepének, s a fémekkel való elektromos kölcsönhatásának felismerése. Miközben tanított és tanszéket vezetett a szegedi egyetemen, létrehozta és több mint húsz évig vezette az ottani, Akadémiával közös kutatócsoportot, mely időközben igazi tudományos iskolává vált. Hogy aztán ezt néhány, működésre valóban kevéssé méltó egységgel együtt gleischaltolva megszüntették, aminek következtében néhány fiatalabb, Solymosin felnőtt tehetség is elhagyta az országot, a korábbi vezetés bűne. Talán ezért is állította le a szegediek és az Akadémia által közösen a tiszteletére szervezett tudományos ülés szervezését.

A nemzetközi szakma mindenesetre jobban értékel. Mostani születésnapjára az egyik legjelentősebb külföldi kémiai folyóirat a világ minden részéről érkezett méltatásokkal különszámot jelentet meg. Mi meg várjuk további írásait!