Turing-tesztnek nevezik azt a vizsgálati módszert, amikor egy embernek el kell döntenie beszélgetőpartneréről, hogy az számítógép vagy ember. A vizsgálat az egyszerűsége és az átlagember általi könnyű felfoghatósága miatt viszonylag ismert lett az általános médiában (amihez ezúttal itt is hozzájárulunk.)

A Twitter 140 karakteres terjedelemkorlátja ideálissá teszi a mikroblog-szolgáltatást a mesterségesintelligencia-kutatáshoz. Ezért használta fel a Twittert egy, a web működését szociológiai szempontból tanulmányozó csoport, amelynek tagjai különböző, amerikai egyetemeken dolgozó oktatók, hallgatók, vagy doktori dolgozatukat készítők.

Januárban írták ki a versenyt. A feladat az volt, hogy a szoftver felhasználóként viselkedjen a Twitterben: kövesse mások tevékenységét, fogadjon és küldjön üzeneteket, és főleg válaszoljon a neki küldöttekre. A versenybírák a kéthetes működési periódus alatt megszerzett követők, és a tweetekre érkezett válaszok számát értékelték.

Három versenyző jelentkezett. A győztes több mint 100 követőt szerzett, és csaknem 200 választ kapott. Fontos tényező, hogy a robotok nem a teljes 80 milliós Twitter-táborban, hanem egy 500 fős csoportban működtek.

Ami pedig a legdermesztőbb, hogy az egész projekt célja nem az volt, hogy twitterező robotszoftverek szülessenek, hanem annak felmérése, hogy gépi úton befolyást lehet- e gyakorolni az emberek viselkedésére. A válasz: igen, lehet.

Az 500 fős csoportnak megváltozott a szerkezete a robot működése miatt, Egyesek kapcsolatba kerültek, mások elszakadtak egymástól. A kutatók most 5000 fős kísérletet terveznek.

A híradás nem részletezi, kik finanszírozzák a kutatást, csak megemlíti, hogy a kutatók humanitárius felhasználást is lehetségesnek tartanak. De azért nyilvánvaló, hogy ha a robotok területre (embercsoportra) és előre meghatározott célra fókuszáló bevetésére gondolunk, akkor két alapvető felhasználás jöhet szóba: a katonai diverzió és a reklám. A híradás is megemlíti, hogy a katonák már érdeklődtek...

„Trollkodással” szét lehet zúzni egy társaságot. („Trollok”: olyan hozzászólók a fórumokon, illetve blogok megjegyzésírói között, akik szándékos szemétkedéssel, mocskolódással érnek el válaszokat, vagy akadályozzák az eszmecserét.) Célzott információterjesztéssel elő lehet készíteni termékbevezetést, támogatni lehet a vásárlást, ismertebbé lehet tenni értékesítő helyeket.

Mivel a szavazat is termék, tehát a módszer politikai kampányok gépesítésére is alkalmas. Innentől fogva a Twitter tehát … „büdös”. Örüljünk, hogy a Facebook nagyságrenddel gazdagabb lehetőségeihez még nem érnek fel a számítógépek, gondoljunk az IBM/Watson a Jeopardy nevű műveltségi vetélkedőben látott szereplésére. (Először nyert, aztán vesztett a példátlan teljesítményű, többéves munkával felkészített szuperszámítógép). Bár mostanában a Moore-törvény, a kétévenkénti teljesítményduplázódás lassulását jósolják, nem lehet kétségünk, hogy 10 éven belül megszülethet Facebook-robot is – már, ha maga a Facebook kitart addig, mint divat.

Ki követ kit?