Az élet úgy hozta, hogy néhány napos különbséggel egy időben jelent meg az Internet Explorer, a Firefox és a Chrome legfrissebb verziója. Az újdonságokra fogékonyak a bőség zavarával küszködve válogathatnak a böngészők között, és egyben az alkalmazástípus fejlődésének tendenciáit is megfigyelhetik.

Az internetböngésző tipikusan az a szoftver, amiben az észrevétlenséget szeretjük: töltse be és jelenítse meg a keresett oldalakat fennakadás nélkül, közben ne foglalja le a számítógép erőforrásait, és lehetőleg a képernyőből se takarjon el túl sokat – nagyjából ezek az elvárások. Természetesen azt sem bánjuk, ha problémamentesen együttműködik az operációs rendszerrel. Pénzt viszont semmiképpen se kérjenek érte, mert ezért a termékért a Netscape óta nem szokás fizetni.

A piacot az Internet Explorer és a Firefox uralja, a Chrome felzárkózóban van, a többi szereplő nem túl jelentős (de az iPad megjelenése óta a Safari növekedése is látványos). Hogy az arányokat is érzékeljük: tavalyi adatok szerint az Internet Explorer részesedése közel 60 százalék, a Firefox 25, a Chrome 7 százalékon áll. „Önmagához képest” a leggyorsabban a Chrome részesedése nő (legalábbis a nagyok közül, mert egyébként a Safari bővül a legtempósabban).

Az új Explorer – amely elsősorban a HTML5-kompatibilitásban és a Windows 7-tel való illeszthetőségben erős – a megjelenését követő első 24 órában 2,35 millió letöltésig jutott, a Firefox 4 túllépte az ötmilliót. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel az első letöltők még nem tudják, hogy valójában mit telepítenek, azaz nem a programok valós képességei alapján döntenek. A versenyt hosszabb távon valószínűleg az alkalmazásfejlesztők döntik el – a felhasználók pedig továbbra is olyan alkalmazásokra vágynak, amelyeknél a böngésző láthatatlanul a háttérben marad.