Jól ismerik az emberi lélek működését azok, akik a rosszindulatú programokat elhelyezik egy-egy közösségi oldalon. Tudják, hogy mi vonzza az embereket, mire kattintanak előszeretettel.

A „clickjackingnek” nevezett, mostanában nagyon aktív facebookos csalás lényege, hogy a felhasználó azt hiszi, egy videóra vagy más érdekes tartalomra kattint, de valójában egy a kép mögé rejtett „Like” gombot nyom meg a lejátszógomb helyett. A videobejátszás természetesen nem érhető el, viszont hamis tartalmat terjeszt.

„Mindez megtéveszti a felhasználókat. Amikor a gyanútlan felhasználó rákattint a számára érdekesnek tűnő tartalomra, először is az üzenet elkerül a felhasználó minden ismerőséhez, tehát vírusokhoz hasonlóan terjed. Ezután a felhasználó egy olyan felületre jut, ahol különböző dolgokra próbálják meg rávenni. Például arra, hogy töltsön le a számítógépére egy kártékony kódot, vagy iratkozzon fel egy fizetős SMS-szolgáltatásra, esetleg arra, hogy töltsön ki egy kérdőívet. Amennyiben a felhasználó bármelyiket megteszi, a kártékony üzenet készítője pénzt kap a megrendelőitől” – mondja Csiszér Béla, az egyik népszerű vírusirtó programot idehaza forgalmazó Sicontact ügyvezetője.

Március eleje óta újabb és újabb vicces, erotikus vagy érdekes fotók, videók linkje jelenik meg sok ezer magyarországi facebookozó üzenőfalán.

A fotó vagy videó mellett szinte mindig angol nyelvű felirat próbálja meg érdekessé tenni az üzenetet. Egy hírességet letartóztattak, vagy valaki reklamált egy gyorsétteremben – ezekkel a címekkel igyekeznek kiváltani a bűnözők a felhasználók érdeklődését. Ráadásul az üzenet mellett szerepel az is, hogy melyik ismerősünk kedveli az adatott üzenetet. A gyanútlan felhasználó a hamis linkre kattint, hogy megnézze, mi is az.

Itt követi el az első hibát! Ha valóban egy ismerősünk oszt meg valamit a Facebookon, ahhoz jellemzően hozzáfűz valamilyen személyes megjegyzést. Ha nincs ilyen megjegyzés, és az egész üzenet angol nyelvű, gyanakodjunk.

Amit tehetünk: írjuk be egy másik böngészőablakban megnyitott keresőbe a hivatkozás feliratát és tüzetesen vizsgáljuk át a találatokat. Ezek közül hamar kiderül, melyik az átverős oldal.

Ha már rákattintottunk: ugyan legtöbbször nem fertőz ilyen módon a program, de azonnal kiírja a saját és mások üzenőfalára is a „hírt”, miszerint immár nekünk is „tetszik” (Like) ez a megosztás. Ismerőseink terjesztik majd tovább és tovább. De telepíthet is azonnal egy alkalmazást is! Hacsak nem lépünk be ilyenkor az „Adatlapom” oldalra. Teendőnk: a megosztás alatt először is visszavonjuk a „like”-ot (nem tetszik), majd a fekete X-re kattintva letöröljük a megosztást is. Ezzel ismerőseink hírfolyamából is eltűnik a bejegyzés.

Fontos ismernünk a facebookos beállítási szabályokat: ismerőseinket rendezzük csoportokba, és személyes adatainkat csak barátainkkal osszuk meg. Ezeket a beállításokat a Profi lom menüpontban, az Adatvédelmi beállítások alatt találjuk.

Sok segítséget nyújthat, ha felveszünk ismerőseink közé internetes biztonsággal foglalkozó oldalakat, tehát pl. a facebook.com/biztonsag címen elérhető Eset cég ügyfélszolgálat vagy a Biztonságos Internet csoportot.

Ha még nagyobb biztonságra vágyunk, akkor menjünk bátran szembe a trendekkel, és zárjuk le adatlapunkat, ne tegyünk közzé megosztásokat és véleményeket sem, használjuk a Facebookot eseti üzenetküldő és ismerős-nyilvántartó, statikus programként – vélik a legóvatosabb felhasználók.

Biztonsági beállítások, adathalászat elleni védelemről információk, a legfrisebb kártevőkről is azonnal:

http://www.facebook.com/ biztonsag

E-etikett: a digitalis együttélés szabályai:

http://www.eetikett.hu/ajanlasaink/social-media

Helyes és hamis weboldalak címének felismerését oktató játék:

http://www.eset.hu/almakaland

A Facebook nem csak kitekintési lehetőség, fertőzési kapu is