A becslések szerint legalább 11 milliárd dollárba kerülő (2200 milliárd forint) erőművet az Amazonas Xingu nevű mellékfolyóján építenék meg az észak-brazíliai Pará államban. A Belo Monte nevű település közelébe tervezett beruházás ellenzői szerint elfogadhatatlan, hogy az erőmű építésével járó elárasztások miatt a folyó mellől akár félszáz ezer őslakost telepítsenek ki és elfogadhatatlan az építéssel járó környezetpusztítás. A BBC szerint Ronaldo Desterro szövetségi bíró azzal indokolta múlt pénteki elutasító döntését, hogy nem teljesültek az építés előkészítésével szemben támasztott környezetvédelmi követelmények.

Az erőmű ügye akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor 2009-es Sao Paulo-i koncertjén Sting is csatlakozott a tiltakozókhoz.

A projekt ellenzői közé tartozik az Avatar rendezője, James Cameron is. Cameron egy tavalyi brazíliai sajtókonferencián azt mondta – erről lapunk is beszámolt –, hogy „az óriásgátak a XX. század szülöttei, a XXI. században már kövületnek számítanak”. Cameron szerint a gátépítés ökológiai katasztrófához vezethet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az a tudás, amellyel az indiánok megtanultak együtt élni az őserdővel, Brazília egyik legnagyobb erőforrása.

Hiába a rendező fellépése, a brazil környezetvédelmi hivatal zöld utat adott a hatalmas vízierőmű megépítését előkészítő munkálatokra, a Norte Energia nevű cég megkezdhette a közel 240 hektár erdő kiirtását és a Xingu folyóhoz vezető utak megépítését. A civilek azonban nem fogadták el a döntést, illetve az illetékes államügyész is fellebbezést nyújtott be a zöldhatóság döntése ellen. A beruházást az egyházmegye püspöke ugyancsak élesen bírálta. Erwin Kräutler szerint „alulbecsülik a projekt következményeit, amelyek visszafordíthatatlanok lesznek”. Az osztrák származású főpásztor és az általa vezetett indiánmissziós tanács (CIMI) tavaly azt kifogásolta, hogy az érintett népességtől megtagadták a nyilvános meghallgatás jogát. A 27 meghallgatás helyett mindössze négyre került sor. Az óriásgátat Brazília északi részén, a Pará állambeli Belo Monte közelében építenék meg. A beruházás ellenzői szerint elfogadhatatlan, hogy az erőmű megépítése következtében el kell árasztani egy 500 négyzetkilométeres területet – nagyjából ekkora Budapest –, valamint ki kell telepíteni az Amazonasba ömlő Xingu folyó mintegy 100 kilométeres szakasza mentén élő több tízezer őslakost. A gát aszályokat okozhat a Xingu folyó száz kilométeres hosszán, felgyorsítaná az esőerdő pusztulását, s hatalmas területen borulna fel az ökológiai egyensúly.

A korábbi elnök, Lula da Silva után Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb, majd 200 milliós országát, a világ nyolcadik gazdasági hatalmává előlépett Brazíliát ez év elejétől első ízben egy asszony, Dilma Rousseff irányítja. A szövetségi bíró döntéséről hírt adó BBC azt is megjegyezte, hogy Rousseff politikájának egyik sarkköve az ország energetikai rendszerének korszerűsítése. Ebben kiemelkedő szerepet szán a Belo Monte-i vízerőműnek. A tervezett, de most egy időre hidegre tett vízerőmű magas vízállásnál a paksi atomerőmű öt és félszeres teljesítményével, 11 ezer megawattal működne, amivel 23 millió háztartást láthatna el árammal. Ezzel a teljesítménnyel a világ harmadik legnagyobb vízerőműve lenne – a Jangce folyón található kínai Három Szoros-gát és a Paraná folyó brazil–paraguayi határszakaszán épült Itaipu vízerőmű után. (Utóbbi a világhírű Iguazu vízesés közelében található.) Alacsony vízállásnál (ami évente háromnégy hónap) azonban a beépített kapacitásának csak a tíz százalékát tudná kihasználni. A létesítmény ellen tiltakozók szerint a környezetromboló erőmű hatékonynak sem nevezhető. A kormány szerint a beruházás nem fenyegeti az őslakosok területeit. Nehezen hihető ez az állítás, hiszen az elmúlt két évtizedben volt olyan év, amikor harmincezer négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el Brazíliában. Az is igaz, hogy 2010-ben a hétezer négyzetkilométert sem érte el az erdőirtás.

Brazília egyébként óriási vízierőmű-építési hullám előtt áll, a tervek szerint akár hetven erőművet építenek az Amazonas mellékfolyóin.

Indiánok február eleji tiltakozása a brazil fővárosban a tervezett óriás vízi erőmű ellen