Többnyire az elsődleges hatásuk is hasonló a kiinduló drogéhoz, a mellékhatásaik azonban sokkal súlyosabbak, akár halálosak is lehetnek. Az ismert és elterjedt illegális kábítószerek hosszú, olykor több ezer éves folyamat során szelektálódtak ki, a dizájndrogok azonban nem mentek át ezen a szelekciós szűrőn, hiszen olykor a tudomány is csak évek vagy hónapok óta ismeri őket.

Ahogy Ujváry István vegyészmérnök, a tegnapi budapesti Dizájner Drogok Konferencia egyik szakértő előadója kifejtette, az átlagos élettartamuk – a felfedezéstől a terjesztési időszakon át a betiltásig és a gyors eltűnésig – csupán öt-hat év. A vegyületek többsége a gyógyszergyártás mellékterméke: olyan anyag, amelyet a kémiai szerkezet ismeretében, egy szándékolt (fájdalomcsillapító, bódító vagy épp élénkítő) hatás reményében hoznak létre.

A dizájndrogokat tehetséges adatbányászok (diákok vagy épp állástalan kutatók) szűrik ki korábbi publikációk, szabadalmak sokaságának átvizsgálásával. A kiválasztott anyagokat – természetesen mindenfajta klinikai kipróbálás nélkül – agresszív internetes marketinggel, különféle fantázianeveken indítják el a siker felé. 2005-ben még csupán 8 új dizájndrog bukkant fel az európai piacon, ám azóta folyamatos a növekedés, és tavaly már több mint negyvenet regisztráltak.

Az üzletet egyrészt a kereslet, másrészt a minimális kockázat mozgatja: mivel az adott anyag törvényesen forgalmazható, nincs szükség a nagyon drágán és rossz hatásfokkal üzemelő illegális csatornákra (ez persze a „hivatalos” drogpolitika burkolt kritikája is: az üldözéssel nem a forgalomban lévő drogmennyiséget csökkentik, hanem a szerek árát – és paradox módon az elérhető profitot – növelik).

A készítményeket jellemzően indiai és kínai garázslaboratóriumokban gyártják, ugyanakkor egy-egy szer életciklusának vége felé a termelés már gyakran átkerül Európába is. Maga a jelenség egyébként egyáltalán nem új, a heroin „dizájnolt” (és így legális) mutánsával már az 1920-as években kereskedtek. Friss tünet ugyanakkor, hogy az internetnek köszönhetően a molekulakiválasztáshoz és a gyártáshoz szükséges tudás, illetve kellékanyag szinte bárki számára hozzáférhető.

A probléma Magyarországot is érinti: nálunk a legtöbb dizájndrogot internetes apróhirdetés útján adják el, de léteznek dedikált weboldalak is a szerek terjesztésére. A befektetés és a kockázat mindkét esetben elhanyagolható, a jelenlegi jogi háttér- és szankciórendszer ezt a fajta hatóanyag-burjánzást nem tudja kezelni.

Amikor egy szer (általában a hatósági azonosítás és az első néhány haláleset, vagy súlyos idegrendszeri megbetegedés) után illegálissá válik, a hirtelen megnövekvő lebukásveszély miatt eltűnik a kínálatból, a forgalmazók pedig egyszerűen átállnak egy másikra. A jelenség méreteire jellemző, hogy ma már a marihuána után a dizájndrogok számítanak a második legnagyobb mennyiségi kategóriának a kábítószerpiacon – és a szakemberek szerint ez még mindig csak a kezdet.

Garázslaboratórium – innen indulnak útjukra a dizájndrogok