Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a medvék a 6-8 hónapig tartó álom alatt nem esznek, nem isznak, nem ürítenek, alig szuszognak, és két szívdobbanásuk között akár húsz másodperc is eltelhet. Eközben testhőmérsékletüket periodikusan szabályozzák. Ha hőmérsékletük eléri a 30 °C-ot, akkor a medve dideregve felmelegíti magát a normál, 36 fokos testhőmérsékletre, majd lassan újra hűlni kezd. Néhány nap múlva ismét dideregni kezd, és újra felmelegíti magát. Ezt a mechanizmust egyáltalán nem tapasztalták még más állatfajnál.

A többi téli álmot alvó emlős életfunkciói nem lassulnak le ilyen drasztikusan. Általában jobban lehűlnek, de 10 °C-os testhőmérséklet-csökkenés csak felére veszi vissza az anyagcsere sebességét.

A medvék ehhez képest szinte halottnak tűnnek, majd tavasszal a tetszhalálból felébredve két-három hét alatt felveszik a normál ritmust. Ráadásul testsúlyuk, csontjaik és izmaik tömege eközben alig változik. Még nem tudni, hogyan, de képesek rá, hogy az inaktivitástól várható leépülés helyett megőrizzék izmaikat, és fitten, újult erővel kezdjék a szezont félévnyi mozdulatlanság után.

A hőmérsékletük mellett légzésük és szívverésük szabályozása is igen szokatlan. Amikor a szendergő medve nagy ritkán levegőt vesz, a szíve felgyorsul majdnem a nyári, normál pulzusszámra, majd kilégzéskor visszaáll egy rendkívül lassú állapotba, amelyben akár 20 másodperc is eltelhet két szívdobbanás között.

A tudományos felfedezés alanyai egyébként bajkeverő példányok, akiket egy alaszkai kisváros közelében fogtak be, mert túl közel merészkedtek a lakott településhez. A garázdálkodással tulajdonképpen nem jártak rosszul, mert egy távoli erdő mélyén lévő, kényelmes, bekamerázott és érzékelőkkel ellátott mesterséges medvebarlangba szállították őket, ahol nyugodt, még a kutatók által sem zavart téli álomba merülhettek.

A barlangot ez idő alatt egyáltalán nem közelítették meg. Az adatokat infrakamera, szén-dioxid-érzékelő és a medvékre helyezett másik apró szenzor szolgáltatta, amely a szívverésüket, izomaktivitásukat és testhőmérsékletüket mérte.

A felfedezés számos tudo mányterületet érint, hisz ha sikerülne egy ember méretű emlőstől ellesni, hogy hogyan képes az életfunkciói különböző mértékű lassítására és gyorsítására, az óriási távlatokat nyitna a gyógyászatban vagy az űrutazásban. Meg lehetne előzni például a hosszú ideig mozdulatlanságra ítélt betegek izmainak sorvadását, a csontritkulást, vagy biztonságosan időt lehetne nyerni agyvérzéses, infarktusos vagy súlyos balesetet szenvedett betegek számára. Aranyat érő órákat, napokat, heteket jelentene a medvék fantasztikus képességeinek átültetése, ezért az amerikaiak most még nagyobb erőbedobással folytatják a kutatást.

A fekete medve vagy baribál különleges képességeinek megértése rajtunk is segíthet