Műtét segítene sok epilepsziáson
Európában hatmillió epilepsziás beteg él, akiknek a kezeléséhez évente húszmilliárd euróra van szükség – jelezte a betegség elterjedtségét dr. Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodavezetője.
– Magyarországon hatvanezer körülire becsülik a számukat, s minden századik gyerek epilepsziás. A betegek háromnegyedét húszéves kora előtt éri utol a baj. Ma már szinte nagyobb nehézséget okoz számukra a társadalmi elutasítás, mint a kezelésük és gyógyításuk. Olyannyira, hogy sokan, akik már kigyógyulnak a kórból, még egészségesen sem tudnak szabadulni azoktól a pszichés hatásoktól, amelyeket el kellett szenvedniük az előítéletek miatt.
A gyógyszeres kezelés lehetőségei az utóbbi időben nagyon sokat javultak. Csaknem harmincféle epilepszia elleni szer kapható Magyarországon. Halász Péter professzor elmondta, hogy a mai készítmények már lehetővé teszik, hogy egyénre szabott terápiát alkalmazzanak. Más-más gyógyszert használhat egy tinédzser, egy terhes nő vagy egy idősebb ember. Mindenkinek a számára legalkalmasabbat választhatja ki a kezelő orvosa olyan készítmények közül, amelyeknek nincs vagy alig van mellékhatásuk. De vannak – a betegek csaknem harmada –, akiken nem gyógyszerrel, hanem műtéttel lehet segíteni. Ez elég hamar kiderül, mert bizonyos típusú epilepszia esetén már tudják az orvosok, hogy az operáció a megoldás.
A legkorszerűbb diagnosztikai lehetőségekről dr. Juhos Vera, az EpiHope Kft. főorvosa számolt be. A funkcionális MR-diagnosztika eszközeivel meg lehet határozni az élethez szükséges alapvető agyterületeket: a mozgatóterületeket és a beszédközpontokat, valamint a memóriaközpontokat.
Ez azért nagy jelentőségű, mert ezeknek az élettani központoknak a pontos elhelyezkedését viszonyítani tudják a kóros területekhez. Így amikor epilepsziaműtétre kerül sor, meg tudják kímélni az életfontosságú területeket az agyban.
Korábban a beszédközpont pontos helyét nem tudták meghatározni, csak azt, hogy melyik féltekén helyezkedik el. A mozgatóközpontoknál szükséges beavatkozást csak éber műtét keretében tudták elvégezni. Az új megoldások már sokkal biztonságosabbak. A mai műtéti technikákkal Magyarország a nemzetközi élmezőnybe tartozik.
A becslések szerint a felnőtt epilepsziások mintegy negyedének nem használ a gyógyszeres kezelés, de kétharmadukat műtéttel meg lehetne gyógyítani. Ez azt jelenti, hogy évente négy-öt ezer betegnek lenne szüksége műtétre, mégiscsak harminc-ötven ilyen operációra kerül sor.
– Nem az orvostudomány a gátja, több műtétet is végre tudnánk hajtani – állítja Juhos doktornő. – Az egyik fő ok, hogy a betegek nehezen szánják rá magukat a műtétre, mert kevéssé tájékozottak a lehetőségekről. Holott például a halánték-epilepsziás betegek kétharmadát tünetmentessé lehet tenni.
Magyarország legjobban a gyermekműtétekkel van elmaradva – mondja a doktornő. – Pedig bizonyos epilepsziás eseteknél a betegség felismerésétől számított fél éven belül teljes gyógyulást hozhat a műtét. A gyerekek körében évente két-három operációt végzünk el, de legalább húszra lenne szükség, és az orvosi technika adott is. A fő ok, hogy gyakran nem kerülnek ezek a beteg gyerekek a műtét előtti kivizsgáló team elé, még akkor sem, ha az MR diagnózisa kimutatta a bajt. A gyerekek közül minden második idővel meggyógyul, kinövi az epilepsziát.
Dr. Rajna Péter professzor a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet. Tévedés például azt gondolni, hogy az epilepszia elmebetegség, vagy hogy elbutuláshoz, őrülethet vezethet. Az sem igaz, hogy epilepsziás betegek nem vezethetnek gépjárművet, hiszen megfelelő kezeléssel többségük tünetmentesen élhet. Az is tévhit, hogy nem szülhetnek, mert kellő ellenőrzés mellett a gyógyszerek nem károsítják a magzatot és nem gátolják a szülést.
