Fiú vagyok? Lány vagyok?
„Fiúsítva vagyok” – ez jobbára a fiútestvérek közt felnövő lánygyermek szavajárása, de tényleges biológiai jelentősége nincs. Komolyabb a helyzet, ha a szülő olyan jeleket vesz észre, amik arra utalnak, a gyermek valóban a másik nemhez tartozónak véli magát.
Az orvostudomány mindig is kereste a lehetőséget, miként lehetne segíteni azokon az embereken, akik tényleges nemükkel képtelenek azonosulni, vagyis úgy érzik, a biológia tévedésének áldozatai. Itt kizárólag nemi identitásról van szó, és nem szexuális irányultságról, vagyis nem arról, hogy az ilyen ember melyik nemhez vonzódik.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság becslése szerint minden 10 000 férfiből, illetve minden 30 000 nőből egy transznemű. Ez ugyan nem gyakori, de ezeknek az embereknek nemcsak önmagukkal kell megküzdeni, hanem a társadalom értetlenségével is.
A kilencvenes években derült fény arra, hogy az agy szürkeállományában egy körülírt terület (az ún. BNST – bed nucleus of stria terminalis) felelős a nemi identitásért, ez azonban túl kicsi ahhoz, hogy élő emberen vizsgálható legyen.
A Journal of Psychiatric Research című szaklapban 2010 májusában és novemberében tette közé Antonio Guillamon madridi professzor kutatócsoportja, hogy az agy fehérállományában MRI-vizsgálattal négy jellegzetes területet talált, ami a nemi identitásra utal. A felismerés kellő alapot teremt a rendellenesség még gyermekkorban elkezdett gyógyításához. Ez, mint a továbbiakban látni fogjuk, sajátos módon nem a beteg veleszületett neméhez, hanem az ellenkező nemhez való testi átalakulást segíti.
A munkacsoport 19-19 transznemű felnőttet vizsgált, az egyik csoportban magukat férfinak érző nők, a másikban magukat nőnek érző férfiak voltak. Mindkét csoportot egészséges nők és férfiak agyi MRI-képével hasonlították össze. Nő-férfi transzneműeken az agy fehérállományában – ahogy Guillamon professzor a New Scientistban fogalmazott – teljes maszkulinizáció (elférfi asodás) mutatkozott, ám férfiakon a kép érdekes módon csak a női és férfi jellegzetességek közötti átmenetnek felelt meg. (Utóbbira még magyarázat nincs.)
A transznemű gyermek kezelése tudományos ajánlásokon alapul és két menetben történik. Az első a pubertás kezdetének késleltetése. A gyermek 16 éves koráig havonta egy alkalommal olyan injekciót kap, ami blokkolja a nemihormon-termelését, leányokon az ösztrogénét, fiúkon a tesztoszteronét, miáltal a másodlagos nemi jegyek és a nemi szervek nem, vagy alig fejlődnek ki. Lányokon a mellek nem indulnak fejlődésnek, nem alakul ki a menstruációs ciklus, és fi úsan magasra nőnek. Fiúkon nem mélyül a hang, nem alakul ki a testszőrzet, nem nő nagyra az ádámcsutka és a testmagasság a lányokéhoz lesz hasonló.
A gyógyítás második lépése: kezelés az ellenkező nem hormonjával. Lányok tesztoszteront, fi úk ösztrogént kapnak. Azaz a testi fejlődés most már a választott nem irányába indul meg, és kialakulnak a jellegzetes, másodlagos nemi jegyek. A későbbiekben lehetséges az „átoperálás”, vagyis a külső nemi szervek sebészi, plasztikai kialakítása.
A kétségtelenül „sorsfordító” kezelés csak akkor lehet sikeres, ha gyermekkorban kezdődik. A korai, és tévedhetetlen diagnózis tehát elengedhetetlen. Ez vált lehetővé a Guillamon professzor által kidolgozott MRI-módszerrel.
Korábbi adatok szerint a transzneműek 38 százaléka már gyermekkorban felismeri a rendellenes nemi identitást. Norman Spack bosztoni gyermekgyógyász évek óta speciális klinikát működtet az ilyen fiatalok számára. Ugyan Sean Deoni, a londoni Kings College orvoskutatója és munkacsoportja nemrégiben konstruált egy 2-3 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas MRI-készüléket, Guillamon professzor felhívja a figyelmet, mivel a fehérállomány nem ritkán csak 20–30 éves korra fejlődik ki teljesen, lehetnek esetek, amikor a transzneműség előrehaladottabb életkorban manifesztálódik és későn is bizonyítható. Ekkor azonban a kezelési lehetőségek már szűkösek.
Érdemes hangsúlyoznunk, egy mindinkább nyilvánvaló tényre a nemi identitás agyi vizsgálatai is rámutatnak az ember lelki élete, az érzelmek, hajlamok, akarat és elhatározás egyaránt biológiai (agyi) sruktúrákhoz és biokémiai funkciókhoz kötött. Az agy felépítése és működése születéskor készen kapott adottság, akkor is, ha valaki zseni, sosem látott talentum, de akkor is, ha egy férfi nőnek, vagy egy nő férfinak érzi magát.
