Ezer felett egy kutya szókincse
A Wofford Egyetem kutatói nemrégiben arról számoltak be a Behaviour Processes nevű tudományos szaklapban, hogy egy border collie képes volt megérteni ezernél is több tárgy nevét, mi több meg tudta különböztetni az apportírozásukra kiadott utasításoktól. Korábbi megfigyelések szerint egy német eb több száz szót tudott felismerni. Vajon hol a kutyák szókincsének határa? Vajon tényleg meg tudják különböztetni a tárgyak nevét a vezényszavaktól?
A vizsgálat eredményeként John Pilley és Alliston Reid két fontos kérdést is megválaszolt: Mekkora lehet egy kutya „szókincse” intenzív tréning hatására, és vajon mit ért meg valójában az állat az emberi nyelvből a kommunikáció során?
A kutatók beszámoltak arról, hogy az egyik legintelligensebb kutyafajtának tartott border collie (ezt a populáris irodalom előszeretettel tényként kezeli, bár a tudományos vizsgálatok még nem bizonyították) egyik képviselője, Chaser, 1022 tárgy nevét tanulta meg. A kísérlet nem az állat memóriakapacitása felső határának elérése miatt ért véget, hanem mert a kutatóknak nem állt több idő a rendelkezésére. Egyelőre tehát nem tudni, hol húzódik Chaser képességeinek határa. Az eb könnyedén megtanulta a tulajdonneveket, kiterjedt szókincsét szigorúan ellenőrzött körülmények között újra- meg újratesztelték.
A kutatók bevallották, hogy a szuka jobban emlékezett játékai nevére, mint ők maguk! A kutya tanulási és emlékezési képessége egyértelműen bizonyítja az emberi nyelv elsajátításához szükséges számos képesség meglétét: tárgyakat jelentő, eltérő hangzású szavak megkülönböztetési képességét, a különböző tárgyak vizuális megkülönböztetését, tág szókészletet és egy olyan fontos memóriarendszert, mely lehetővé teszi a különböző hallási és látási ingerek feldolgozását.
A kísérletekből az is kiderült, hogy Chaser valóban megértette: ezek a szavak tulajdonnevek, nem pedig apportírozásra kiadott utasítások. A nevek és utasítások függetlenségének teszteléséhez a szerzők véletlenszerűen kombinálták a tulajdonneveket és az utasításokat, hogy lássák, vajon az eb helyesen mozdul-e a megfelelő tárgy irányába. Minden különösebb betanítás nélkül, Chaser helyesen viselkedett a különböző kombinációkra, már az első tesztnél is, szépen jelezve, hogy felismerte a tulajdonnevek és utasítások független jelentését. Felfogta, hogy a tulajdonnevek adott tárgyakra vonatkoztak, függetlenül attól, hogy az utasításban milyen cselekvésre utasították.
Egy még meglepőbb képességére is fény derült. A szuka felfogta a tárgyak csoportjait jelző szavakat is, azaz a tulajdonneveken túl a közneveket is. Megtanulta például, hogy a játék vonatkozik mind az 1022 tulajdonnévvel jelölt tárgyra. A köznevek által képviselt kategóriákat megtanulva egy-egy címkét társított több tárgyhoz. Hiba nélkül társított akár három kategóriát is játékaihoz. Például ismerte a vizsgálat alatt használt összes tárgy tulajdonnevét. Tudta, hogy a „játék” szó minden tárgyára vonatkozik, és az összes labdára vonatkozó „labda” vagy az összes frizbire vonatkozó „frizbi” szavak megértésével igazolta, hogy egy harmadik szinten is képes eligazodni játékszerei között. A különböző szinteken történő főnév/tárgy társítási képesség bemutatásával fény derült arra, hogy legalábbis ez a kutyafajta rugalmasan viszonyul a szavak világához.
Az egyes vizsgálatok bebizonyították, hogy a kutya – az asszociatív tanulásban résztvevő folyamatok alkalmazásával – képes megtanulni a főneveket.
Reidék azt is igazolták, hogy Chaser a neveket kizárásos módszerrel is meg tudta tanulni – „kikövetkeztette”, hogy az új név az új tárgyra vonatkozik, azáltal, hogy kiszúrta az újat az ismerős tárgyak között. Az így megtanult nevekre azonban csak rövid ideig emlékezett. Gyerekek esetében hasonló jelenség fi gyelhető meg az ilyen kizárásos tanulási módszer esetében.
Reid szerint vizsgálataik azért lényegesek, mert bemutatták, hogy a kutyák, a gyerekekhez hasonlóan, bőséges szókincset képesek kifejleszteni, és képesek megtanulni, hogy bizonyos szavak egyedi tárgyakat, más szavak tárgyak kategóriáit jelentik, függetlenül attól, hogy milyen feladatot kell elvégezni velük.
Annak eldöntéséhez, hogy ez a kivételes nyelvi képesség más kutyafajtákra is áll-e, további vizsgálatokra van szükség. Ez a munka olyan kutatások elvégzésére sarkall, mely kiderítheti, hogyan befolyásolhatta a kutyák emberekkel való kommunikációja az ősidők óta fennálló kutya–ember kapcsolatot, és, hogy ez vajon kizárólag a kutyák esetében áll-e fenn.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékén a kutyák és az emberek közötti akusztikus kommunikáció területén régóta folynak nemzetközileg is magasan jegyzett vizsgálatok. A morgással kapcsolatos nemzetközi együttműködés során nyert eredményekről 2010 tavaszán lapunk is beszámolt. Ebben a tanulmányban a magyar etológusoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kutyák képesek felismerni, hogy milyen kontextusban morog egy másik kutya, és nem pusztán arra reagálnak, hogy az adott morgás játékos vagy agreszszív.
Egy újabb vizsgálat eredményeképpen 2010 december közepén azt is megtudhattuk, hogy a kutyák – többek között –, képesek felvételről lejátszott morgás alapján megállapítani, hogy milyen méretű fajtárs morog rájuk. Az ELTE etológusainak vizsgálatából arra is fény derült, hogy a morgásokkal párhuzamosan kivetített kutyaképek közül a kísérlet alanyai kiválasztják azt, amelyik méretében megegyezik a morgó kutyával. A látott és a hallott információk közötti mentális megfeleltetés képességét kutyákon tehát az ELTE etológia tanszékén mutatták ki első ízben.
