Korábban a vírusfertőzést csak házi méhek körében tapasztalták – állítja Diana Cox-Foster. A PLoS ONE nevű tudományos szaklapban december végén közölt új elemzés szerint ezzel megjelent a háziasított és a beporzó vadrovarok között könnyen átadódó betegségek lehetősége.

Elszállt a remény, hogy a vírus által okozott betegség csak a házi méhekre korlátozódik, hiszen a méztermelés miatt hasznosított házi méhek mozgása terjesztheti a vírusokat. A vizsgálat során beigazolódott e kellemetlen forgatókönyv megvalósulásának lehetősége. A kutatók három államban lévő méhészetek közelében 5 vírusra tesztelték a vadon élő beporzó rovarokat és virágpor-„szállítmányaikat”. Az izraeli akutparalízis-vírus (IAPV) felbukkant a betegséggel fertőzött kaptárak közelében megforduló beporzó rovarok között, ám a betegségmentes méhészetek közelében nem.

Házi méhek esetében ezt a vírust tartják a kaptárelhagyásként ismert, még mindig rejtélyes betegség egyik lehetséges okozójának, melynek hatására a kaptár teljes méhállománya eltűnik, ami egyes országokban már komoly méztermelési gondokat is okoz. Cox-Foster és más kutatók is vizsgálták, milyen hatással van a vírus a vadon élő, beporzó rovarfajokra. Az előzetes laboratóriumi vizsgálati eredmények nyugtalanító hatásokat jeleznek. Talán e miatt a vírus miatt figyeltek meg jelentős csökkenést a beporzó fajok között? Vizsgálatok szerint pl. a vadposzméhek száma csökkent, és az újabb kutatások is aggasztó jeleket mutatnak. A vírusok valószínűleg nagy veszélyt jelentenek a poszméhekre.

Egy másik projektben dolgozó kaliforniai kutató arról az érdekes jelenségről számolt be, hogy a deformált szárnyat és a költéstömlősödést okozó vírus kimutatható olyan méhek által szállított virágporban, melyek maguk nem is fertőzöttek. Az egészséges, ám a vírust tartalmazó virágport szállító beporzó rovarok igazolják Cox-Foster és kollégáinak azt az állítását, hogy maga a pollen is terjesztheti a vírusfertőzéseket. Az, hogy vírus található a virágok pollenében, és így a pollen fertőző lehet, azért is fontos megfi gyelés, mert világszerte 200 tonna, méhek által begyűjtött virágport használnak évente poszméhtenyésztő telepeken a rovarok etetésére. Ezeket a nagyobb testű rovarokat azért kell tenyészteni, mert nincs belőlük elég a termesztett növények számára elengedhetetlen beporzáshoz, miután egy atkabetegség következtében több fajuk a kipusztulás szélére került.

A tegnapi számunkban megjelent, „Az angol irtja az afrikai nyelveket” című cikkünkből sajnálatos módon kimaradt a hivatkozás a The Economistra, mint az anyag eredeti forrására. Olvasóinktól és a The Economisttól elnézést kérünk.

Egy sárga virágon virágport gyűjtő dolgozó