– Egészségükre! – mondta a székesfehérvári demonstráció vezetője, majd a tíz résztvevő egyszerre felhajtotta a fél deciliter vízben előzőleg feloldott „homeopatikumot”. A szereplők természetesen túlélték a mutatványt (a hírek szerint szerte Európában), ez azonban aligha fogja a XVIII. század óta zajló, erősen hitvita jellegű disputát eldönteni. Az ellenzők kiinduló állítása szerint az eddig megvizsgált homeopátiás készítmények ellenőrzött klinikai kísérletekben nem bizonyultak hatékonyabbnak a bizonyítottan hatóanyag nélküli placebóknál, ez azonban önmagában még nem zárja ki, hogy használhatóak lennének. (Hogy mást ne mondjunk: a placebók néha meglepően hatékonyak – ezért még a klinikumban is alkalmazzák őket olyan betegségeknél, amelyekre nincs „igazi” gyógyszer.) Mégis, a homeopátia számos fejlett országban része a hivatalos gyógyító gyakorlatnak. (Magyarországon is, ahol a homeopata orvoslással csak orvosi diplomával rendelkezők foglalkozhatnak, a készítményeket pedig gyógyszerként forgalmazzák, kizárólag olyan helyeken, ahol gyógyszert is lehet kapni.)

Maga a kísérlet egy gondosan kiválasztott szerrel, végiggondolt körülmények között történt, amire a szervezők fel is hívták a figyelmet, mondván: otthon senki ne próbálkozzon hasonlóval. A kísérlet tárgya a Gelsemium nevű szer „túladagolása” volt (az idézőjel használata azért indokolt, mert a homeopátiás készítményeket a jellegükből adódóan gyakorlatilag lehetetlen túladagolni: olyan alacsony koncentrációban tartalmazzák a kiinduló anyagot, hogy ártalmas [mellék]hatást még sokszoros adagban sem lehet kiváltani velük).

A Gelsemium esetében a kiinduló anyag a sárga jázmin nevű mérgező növény egyik alkotóeleme, ám abból csupán néhány molekulányi van (illetve a szkeptikusok szerint néha semennyi sincs) egy-egy gyógybogyóban. A módszer elmélete szerint a gondosan beállított minimális hatóanyag-mennyiség váltja ki az allergiaszerű, de pozitív előjelű hatást a szervezetben – a szkeptikusok viszont úgy vélik, hogy egyszerű (ön)becsapásról van szó: a páciens abban a hitben van, hogy gyógyszert kap, és az esetek egy részében ennek hatására meg is gyógyul.

A homeopátiás szerek hatékonyságáról folyó vita egyik leg izgalmasabb színtere Nagy-Britannia: ott egy évvel ezelőtt a képviselőház tudományos és technológiai bizottsága az érintett készítmények támogatásának leállítására szólította fel a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot, szintén a nem bizonyított hatékonysággal érvelve. A homeopátiás szerek egy részéhez a szigetországban jelenleg ingyen is hozzá lehet jutni, és a politikusok az ingyenességet lehetővé tevő állami támogatást szeretnék megszüntetni. (Tavalyi adatok szerint a britek évente 40 millió fontot költenek homeopátiás kezelésekre, amiből 4 milliót az állami egészségbiztosítási pénztár finanszíroz.)

Fülöp herceg jótékonysági alapítványa az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a krónikus betegségek egyharmada esetében nem létezik bevett (bizonyítékokon alapuló) gyógymód, segíteni viszont ezeken a betegeken is kell. Ugyanez a szervezet hívta fel a fi gyelmet a Texasi Egyetem tavaly februári közleményére, amely egy indiai kísérletre hivatkozott: ott klinikai körülmények között is hatékonynak találtak négy, mellrák elleni homeopátiás szert.

Magyarországon ingyenességről nincs szó, a homeopátiás szereket teljes piaci áron forgalmazzák. A tiltakozó szkeptikusoknak nem is az árképzéssel van gondjuk, hanem azzal, hogy a szerek gyógyszer minősítést kapnak, anélkül, hogy a klinikai gyógyszerkísérletekben helytállnának. A Homeopata Orvosi Egyesület közleménye szerint ugyanakkor igenis végeznek ilyen kísérleteket: 2008 év végéig 138 randomizált kontrollált vizsgálat eredményét publikálták, amelyek közül 60 pozitív, 10 pedig negatív eredményű volt (a maradék 68 „statisztikailag nem bizonyító erejű” minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy további vizsgálatokra van szükség a hatékonyság eldöntéséhez). Ez pedig nem kirívóan rossz eredmény a gyógyszerként kipróbált szerekhez képest. A módszer hívei arra is felhívták a figyelmet, hogy a homeopátia meglepően elterjedt az állatgyógyászatban, ahol pedig a placebohatásnak sokkal kisebb szerepe van, mint a tudatosan gyógyulni akaró embereknél.

A székesfehérvári bemutató résztvevői az érdeklődőknek türelmesen elmagyarázták: nincs gondjuk azzal, hogy ezeket a szereket Magyarországon árusítani lehet, nem akarják a homeopátiát betiltatni, ám a gyógyszerként történő „pozicionálás” szerintük átverés.

A nézelődők között akadtak ellenzői és barátai is a homeopátiás orvoslásnak – utóbbiak egyike azt mondta, hogy azért szeret homeopata orvoshoz járni, mert sokkal személyesebb, alaposabb a betegség előzményeinek feltárása, és az esetek nagy részében nem is ír fel semmit a doktor, inkább táplálkozás- vagy életmódváltást javasol.

A szegedi performance résztvevői