Magyar önkéntes „csodaszámítógépe” is segít a földön kívüli barangolásban

Egy fiatal magyar informatikus saját építésű otthoni számítógépe is bekerült a „legszorgalmasabb” száz közé abba a Berkeley Egyetem által összefogott kutatási projektbe, ami a földönkívüliek, de akár a gyógyíthatatlan betegségek ellenszerének felfedezését is célozza.

A világűrből érkező, esetleges intelligens lények által leadott rádiójelek utáni elosztott számítási kapacitást igénylő kutatás Seti@home néven vált világhírűvé. A különleges módszert az ötven éve, 1960-ban indult SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) program innovatív megoldásaként vetették be, 1999 májusában, szintén a Berkeley Egyetemen. A feladat egyszerűnek tűnt: a hatalmas teleszkópokkal, antennákkal a világűr felől érkező elektromágneses sugárzás jeleit kellett elemezni és adatcsomagokká alakítani. Ehhez azonban rengeteg számítási kapacitásra lett volna szükség, méregdrága szuperszámítógépek viszont nem álltak rendelkezésre.

Az internetnek köszönhetően azonban az önkéntes otthoni számítógép-felhasználók „felesleges” gépkapacitását is igénybe vehették. A Seti@home klasszikus változata érdemi eredmények híján hat éve megszűnt, illetve beleolvadt egy még nagyobb tudományos szuperszámítógépes projektbe, a BOINC-ba. (Berkeley Open Infrastructure for Network Computing: Berkeley nyílt hálózati számítási infrastruktúra.) Ebben most egy magyar fiatalember saját építésű, nagy teljesítményű, több százezer forintot érő otthoni számítógépe is kiemelkedő teljesítményt ért el.

Popovics László komputere a legjobb magyar, jelenleg a 39. a több mint hatmillió gép közül az osztott számításokat végző BOINC-on. Az együttműködésben aszerint rangsorolják a gépeket, hogy menynyi számítást tudnak elvégezni másodpercenként. Az emberi ésszel szinte felfoghatatlan szám szerint ez a gép 3777 gigaflopos teljesítményre képes, vagyis ez a másodpercenként elvégzett, ún. lebegőpontos műveletek száma.

– A BOINC rendszeréhez eddig több mint hatmillió gép 2,1 millió önkéntes tulajdonosa csatlakozott, köztük 15 000magyar – mondta el Popovics lapunknak. – Informatikusként a fő motivációt a gép építésében az új technológiai eszközök kipróbálása jelentette, de ahogy az informatika is folyamatosan fejlődik, én is folyamatosan találok új alkatrészeket, amellyel bővíthető a gép – magyarázza a fiatal szakember.

A nem mindennapi, két video kártyával működő gép processzorai a rengeteg számítási feladat elvégzése közben jelentős hőt termelnek. Ezt nem lehet hagyományosan, léghűtéssel klimatizálni, tehát az autók motorjához hasonlóan csőben víz áramlik a számítógépmonstrumban. – „Minden bő vítés új problémákat vet fel, most épp ismét a vízhűtést építem át, mivel nagyon magasnak gondolom a közel 80 fokos hűtővíz-hőmérsékletet. A vízhűtést eredetileg csak a gép hangjának csökkentésére szántam.” Popovics az áldozatvállalást, hogy önkéntesként ilyen gépet épített és üzemeltet az elvont tudományos projekt kedvéért, gyakorlatilag az esetleges bővítésekben látja, de hosszú távon üzleti hasznot is remél belőle, mivel több informatikai problémára is megoldást lát.

A kezdetekkor a Seti@home csupán egy feladaton dolgozott, és milliók lelkes segítségével „csak” a rádiójelek adatait elemezte. Most a BOINC keretrendszer lehetővé teszi, hogy ugyanaz a szoftver a számítógépek processzorát több olyan cél elvégzésére is „használja”, amelyhez a szokásosnál sokkal nagyobb szellemi összefogás szükségeltetik. A felhasználók így elvileg segíthetnek megtalálni jó néhány betegség megoldásának titkát (Rosetta@ home), kutathatják különféle fehérjék várható tulajdonságait (Predictor@home), de megalkothatják a Tejút háromdimenziós modelljét is (MilkyWay@ Home), vagy éppen vizsgálhatják, hogy vajon mire fogjuk tudni használni a kvantumszámítógépeket (AQUA@home).

Az egész projekt értelme dr. Galántai Zoltán jövőkutató, a BME egyetemi docense, a Jövőkutató Obszervatórum alapítója szerint abban foglalható össze, hogy mivel korábban egy méregdrága szuperszámítógép tudásának alkalmazása állami monopólium volt, az állam olyan számítástechnikai kapacitáshoz férhetett hozzá, amelyhez az egyszerű emberek nem. Most a tudósok is kihasználhatnak egy ilyen erőforrást az emberiség céljainak érdekében, és jól megfogalmazott kérdésekkel, adatcsomagokkal és algoritmusokkal fontos kutatásokra használhatják az egyébként kihasználatlan felhasználók gépeinek teljesítményét.

Popovics László saját építésű számítógépével
Popovics László saját építésű számítógépével A szerző felvétele
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.