Nyomozás a vaskori lány után
Sokáig azt hitték, hogy egy 1969-ben eltűnt fiatal lány maradványait találták meg. A DNS-vizsgálat azonban végül kizárta ezt a feltételezést.
A régészeket csak akkor értesítették, amikor 5 évvel később a lány mumifikálódott kézfeje is előkerült ugyanott. A kutatók szénizotópos módszerrel megállapították, hogy Moora Kr. e. 764 és Kr. e. 515 között halt meg. A további vizsgálatokból a meghökkentő épségben konzerválódott test „tulajdonosának” szinte teljes élettörténete kirajzolódott.
A nő a mai Északnyugat-Németországban, Alsó-Szászország területén, 2600 évvel ezelőtt, vagyis még a római hódítás előtt rejtélyes körülmények között veszett a Nienburg közeli lápba. A maradványok beható tanulmányozásával elsősorban a vaskorban a területen élt emberek eddig alig ismert életmódját szeretnék megismerni, de persze igyekeztek megfejteni a lány, Moora titkát is.
A Hamburg-Eppendorf Egyetem kutatói, akik már 6 éve folytatják a vizsgálatokat, először a csontmaradványokból digitális modellt készítettek, majd ennek segítségével rekonstruálták a lelőhelyről Moorának elnevezett lány arckoponyáját, és angol kutatókkal együtt több arcrekonstrukció-variációt készítettek. „Több képet készítettünk arról a lányról, aki akkoriban élt ezen a tájon, amikor Róma még csak egy ismeretlen kis falu volt” – mondta el Stefan Winghart kutatásvezető.
A csontvizsgálatokból kiderült, hogy Moora 17–19 éves kora körül halt meg. Az is jól kivehető volt, hogy a lány nagyon rossz körülmények között élt: egész életében alultáplált volt, gyakran éhezhetett, krónikus lábgyulladástól szenvedett és gerincferdülése volt, és ha mindez még nem lenne elég, jóindulatú daganatot fedeztek fel a koponyájában. Valószínűleg a hosszú téli hónapok alatt a hideg és az éhség miatt többször megbetegedett. A koponyáján két, tompa ütés okozta repedést is találtak. A halálát azonban biztosan nem ez okozta. Talán elcsúszott a lápos területen és beütötte a fejét.
Mooráról azt is kiderítették, hogy balkezes volt, sőt a lápban természetes körülmények között mumifi kálódott jobb kézfejéről sikerült az ujjlenyomatait is rekonstruálni. Valószínűleg rövid életében mindig nagyon nehéz fizikai munkát végzett, súlyos terheket, talán vizeskorsókat cipelt a fején a lápos vidék szűk, járható részein. A területet – a rossz életkörülmények ellenére – a vaskorban is viszonylag sűrűn lakták különböző kelta népcsoportok. A lány is ezek egyikéhez tartozhatott.
A hosszas vizsgálatok ellenére sem sikerült azonban máig sem megállapítani halálának okát. Az biztosnak látszik, hogy a halál beálltakor meztelen volt, mivel semmilyen ékszer, ruhafoszlány vagy ruhakapocs nem került elő a lelőhely tüzetes átvizsgálásakor. Ezért nem valószínű, hogy a halálát véletlen baleset okozta volna. Ugyanakkor a vaskorban a területen általános gyakorlat volt a halottak hamvasztása, az ott élt népesség halottait nem a lápban temette el.
