Az American Journal of Pathology című szaklap januári számában közzétett vizsgálatban a kutatók speciális kísérleti egeret (a PyMTZ egérmodellt) használtak, ez a fajta alkalmas az emberi emlő daganatainak kísérletes modellezésére. Az egerek egy részét a típusos „nyugati” (vagy „amerikai”) étrend szerint táplálták (az ételben 21,2% volt a zsír és 0,2% a koleszterin. Ezzel szemben egy másik állatcsoportot csökkentett (4,5%-os) zsírtartalmú, gyakorlatilag koleszterinmentes étrenden tartottak.

A kísérlet világosan bizonyította: zsíros táplálás mellett az emlőrák kialakulása kétszeresen gyakori, a daganat sokkal nagyobbra nő, fejlődése gyorsabb, mint zsírtalan étrend mellett. Az áttétek is gyakoribbak. A rák fokozottan agresszív viselkedését biokémiai markerekkel igazolták.

A kísérlet további fontos eredménye, hogy a zsíros étrenden levő kísérleti egyedekben a rák kialakulásával egy időben a vér koleszterinmenynyisége a bőséges koleszterinbevitel ellenére lecsökkent. (Az azonosan táplált, nem speciális rákmodell egerekben daganat nem alakult ki, és a vérben a koleszterin koncentrációja magas maradt.) Semmi kétség, a daganat fejlődéséhez koleszterinre van szükség.

Megvan tehát az étrendi magyarázat arra, miért ötször gyakoribb a mellrák a nyugati civilizációkban, mint a világ elmaradott területein, és arra is, miért jellemző ugyanez a bevándorlókra is, akik hiába érkeztek fejlődő országból, ahol sokkal kevesebb a daganatos betegség. Az ok: ezek az emberek hamar alkalmazkodnak az étkezési szokásokhoz.

Frank professzor szerint, ha a daganat növekedéséhez koleszterin szükséges, akkor a vér koleszterintartalmának csökkenése arra enged következtetni, hogy valahol a szervezetben daganatképződés kezdődött meg. A professzor hasonlatával: a rák koleszterinnel építkezik, és a szükséges építőanyagot a vérből vonja el. A megfi gyelés nemcsak a daganatképződés kutatásának jelentős eredménye, de megváltoztathatja a betegségszűrés módszereit is.

Más oldalról valószínű, hogy ha a vér koleszterinszintjét sikerül gyógyszerekkel csökkenteni, a daganatot megfosztjuk építőanyagától, azaz sokkal kisebb lesz a rák kockázata.

Az orvosi gyakorlat mindennapjaiban ma az érelmeszesedés veszélyével bizonyítottan fenyegető magas vérkoleszterin-érték kap hangsúlyt, de úgy látszik, az alacsony koncentrációra is figyelni kell. Annál is inkább, mivel a koleszterinnel való kóroki öszszefüggés korábbi adatok szerint nemcsak a mellrák tekintetében, de például a prosztata daganatainál is megfigyelhető.