Az olasz rendőrség egy műkincstolvajt tartóztatott le, amikor az kamionjában éppen egy 2,5 méter magas antik szobortöredéket próbált az országból kicsempészni. Az olasz műkincsrendészet szerint a műtárgy Caligula császár régóta keresett sírjából származik. A műkincstolvaj azt is megmutatta, hol találta meg a szobrot.

A szobor Caligulának a Rómától délre eső Nemi-tó partján épült villája közelében került elő egy magánterületen, de nem egy zárt sírból. A műkincsrendészet most átvizsgálja a környéket, hátha megtalálja a sírt.

A Nemi-tó partján állt Caligula villája is, és a tavon két 70 méter hosszú, 20 méter széles hajón úszó templomot és mozaikokkal díszített palotát is építtetett, hogy ott szórakozhasson barátaival. (Ez utóbbiaknak a maradványait Mussolini idején, az 1920-as években olasz régészek feltárták, de a második világháborúban elpusztultak.)

A szobrot, amelynek a feje hiányzik, azért lehetett egyértelműen Caligulával azonosítani, mert lábain jól láthatók az úgynevezett „caligák”, a római katonai csizmák, amelyeket a császár egész életében szívesen viselt. A császár – valódi nevén Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus – először akkor húzott ilyen csizmát, amikor apját Germaniába kísérte kisgyermekként a háborúba. A katonáknak nagyon tetszett, hogy a fiúcska apró katonai csizmát hordott. Ekkor kapta a Caligula, „Csizmácska” becenevet. Ha a csizmák kevés bizonyítékot szolgáltatnának arra vonatkozóan, kit ábrázol a fej nélküli szobor, minden kétséget kizár, hogy az alak Zeuszként olyan trónon ül, amelyet Caligula császári szimbólumai díszítenek. Caligula más szobron is szívesen ábrázoltatta magát Zeuszként, amiként őrültségében magát a főistennek tartotta.

A szobor, amelynek értékét szakértők egymillió euróra (274 millió forint) becsülik, ritka jó minőségű, Parosz szigetéről származó márványból készült, az ókorban a Paroszszigeti márvány számított a legjobbnak.

A római császárok híresek voltak furcsa szokásaikról, de Caligula kiemelkedett közülük. Rövid uralma alatt –Kr. u. 37 és 41 között – nővére volt a szeretője, akit istennőként kellett tisztelni, számlálatlanul gyilkoltatta az embereket, lovát konzullá nevezte ki. Kortársai őrültnek tartották, végül saját testőrei gyilkolták meg 28 éves korában. Halála után az őt ábrázoló szobrokat, emlékeket szisztematikusan lerombolták, a Nemi-tavon álló hajóit is elsülylyesztették. Valószínűleg a most előkerült szobor fejét is ekkor törték le, mert a törés jól láthatóan nem újkori.

Olasz szakértők úgy vélik, a szobrot Ostia kikötőjéből Svájcba akarták küldeni, ahol azután az illegális műkincspiacon nyoma veszett volna, vagy eredete homályosult volna el. Most a műkincsrendészet próbálja pontosítani, hol lehetett a sír. Kutatók azonban kételkednek abban, hogy a Nemi-tó környékén temették volna el Caligulát.

Szívesen ábrázoltatta magát, de az utódok dühe miatt kevés alkotás maradt ránk