Genetikai alapú barátság
James Fowler professzor vezetésével a Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói a teljes DNS-ből, azaz mintegy húszezer génből hat gént vizsgáltak meg – közölte a BBC. Az elemzésben ötezer, korábban már genetikai vizsgálaton részt vett személy anyagát használták fel. Mindegyiknél egyedi mutációk (SNP, single nucleotid polymorphism) közti hasonlóságokat kerestek.
A kutatás során az derült ki, hogy a DRD2 jelű, az alkoholizmussal összefüggésbe hozott gén esetében a közeli barátok hasonló változatokat hordoztak. A CYP2A6 jelű, a nikotin anyagcseréjével, illetve az új ötletek iránti nyitottsággal kapcsolatba hozott génnel rendelkezők esetében pont ellentétes volt a helyzet, inkább kerülik egymást. Az említett két gén szerepe nem teljesen egyértelmű, de korábbi vizsgálatok alapján mindkettő összefüggésbe hozható bizonyos társas viselkedéssel: az alkoholizmussal és az új ötletekre való nyitottsággal.
Elképzelhető, hogy a hasonló génkészletű barátok kiválasztásának evolúciós előnye is van. Ritkábban lesz beteg az a közösség, amelynek tagjai genetikailag kevésbé fogékonyak egyes fertőzésekre. Homogén csoportban a kórokozók nehezen találnak könynyen becserkészhető célpontot, akin keresztül az egész társaságot megfertőzhetik.
A kutatás keretén belülmegvizsgált másik négy gén esetében nem találtak egyértelmű összefüggést a gének és a barátok között. James Fowler professzor szerint azonban a gének részben megmagyarázhatják, miért szeretünk vagy nem szeretünk ösztönösen valakit. A hasonló genotípusok azonosítására használt eszközök is kutatásra szorulnak még, de valószínűleg bizonyos gének fizikai megnyilvánulásán alapulnak. Fowler azonban nem hiszi, hogy valaha is egy gyorstesztre alkalmas kittel járunk, ha barátokra akarunk szert tenni.
Több genetikus kétkedéssel fogadta az eredményeket, mert két gén mutációjánál sokkal összetettebb mechanizmusok szabályozzák a viselkedést. Az origo.hu David Altshuler cambridge-i genetikust idézte, aki szerint a vizsgálat olyan, mintha a kutatók vettek volna hat lottószelvényt, és kettővel is nyertek volna – a dolgok azonban nem így működnek.
Manapság egyre népszerűbbek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására vezetik vissza bonyolult viselkedések kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellő befolyást gyakorolnak a viselkedésre.