Tizenötmillió szócikk 270 nyelven, havonta 440 millió egyedi látogató – nincs a világon olyan nyomtatott enciklopédia, amely a Wikipédia (jelenleg a világ ötödik leglátogatottabb webhelye) mérhető mutatóival versenyezhetne. A mérleg másik serpenyőjében viszont súlyos tekintélyhiányt találunk: diplomamunkában, szakcikkben, rangos publikációban még mindig nem illik a tízéves – tehát online viszonylatban korosnak számító, nagyjából a magyar Indexszel egyidős – kiadványra hivatkozni.

A Wikipédiának ugyanaz a hátránya, ami az előnye: önkéntesek írják és terjesztik, vagyis az enciklopédia a közösség tudását teszi közkinccsé, és a tartalom feletti kontrollt is a közösség gyakorolja. Ez pedig gyökeresen más elv, mint amire a lexikonkiadás több mint 200 éves története épül: a nyomtatott világban a szócikkszerzők és a lektorok neve, szakmai tekintélye adja a papírlapokon felhalmozott tudás garanciáját – ilyesmit a Wikipédia nem tud.

Maga a wiki szó eredetileg olyan hipertexfelületet jelölt, amelynek tartalmát csoportmunka-szerűen „kívülről” is lehet szerkeszteni. A Wiki-pédia mellett így működik például a sajtóban mostanában sokat szereplő WikiLeaks, meg még rengeteg, kevésbé neves kezdeményezés. Tény, hogy a professzionális szerzők és szerkesztők hiánya sok (esetenként jogos) kritikára ad okot, mint ahogy a (látszólag) szabadon átszerkeszthető tartalmak is.

A Wikipédia történetét végigkísérik az olyan kisebb-nagyobb botrányok, amelyek azért pattantak ki, mert cégek, pártok, kormányok, egyházak beleírtak a rájuk vonatkozó szócikkekbe, vagy éppen a szerzőknek hajlott túlságosan maguk felé a keze. Az alapítókat azzal is hírbe hozták, hogy adományokért cserébe hajlandóak cenzúrázni vagy manipulálni a tartalmakat (a kiadvány adakozásból tartja fenn magát, a mögötte álló alapítvány évi 20 millió dollárt költ).

Mindezzel együtt azonban az online közösségi lexikon sok részgyőzelmet aratott, például máig emlékezetes az a 2005-ös tanulmány, amely az Encyclopedia Britannica és a Wikipédia megbízhatóságát hasonlította össze, és arra jutott, hogy ha nem egyes kiválasztott szócikkeket, hanem nagyobb tartalommennyiségeket hasonlítunk össze, akkor nincs lényegi különbség a két orgánum pontossága között.

A kezdetektől máig természetesen sokat fejlődött a tartalomellenőrzés és a „minőségbiztosítás” rendszere. Egyvalamin azonban nem sikerült változtatni: mivel a Wikipédiát alapvetően az interneten szocializálódott korosztály írja és szerkeszti, a látásmódja szükségképpen torz, vagyis tükröz bizonyos generációs elfogultságot kulturális, politikai és társadalmi értelemben is. Egy másik „kinőhetetlen” hendikep a bizalmatlanság: mivel a szócikkek tartalmának átíratása bírói úton is kikényszeríthető, az objektivitáshoz való ragaszkodás pedig perelhető, a szervereket (és így a tartalmakat) fizikailag az USA-ban tárolják, az ottani sajtótörvény hatálya alá utalva az esetleges vitákat.

A Wikipédia-projekt felett immár egy évtizede ott lebeg a „miért” kérdés – az avatatlan szemlélő nehezen tudja megérteni, hogy miért vesznek benne részt önkéntesek ezrei (a magyar nyelvű változatot pél dául 300 szerkesztő gondozza, és több mint 1500 rendszeres szerző írja). A motiváció valószínűleg ugyanaz, ami a blogokat, fórumokat és a közösségi portálokat is megtölti tartalommal: az emberek egy részében élénken munkáló közlésvágy (kevésbé szofisztikáltan: grafománia, exhibicionizmus és sikeréhség). Az viszont kétségtelen, hogy az online enciklopédia olyan csatorna, amely ezeket az egyéni ambíciókat a közösség szolgálatába állítja, és közhasznú mederbe tereli.

Az emberekben munkáló közlésvágy élteti