Jó lenne tudni, honnan bukkannak fel jobbnál jobb ötleteink, hogy valójában hol rejtőzik kreativitásunk. Az eredetiség, vagyis az új, mások fejében még meg nem született gondolatok kiötlésének képessége a kreativitás egyik fontos ismérve. Egyes vélekedések szerint a kreativitásért és a nyelvi folyamatokért felelős agyterületek egymással versengenek, amit alátámasztani látszik az a megfigyelés, hogy bizonyos agysérülések hatására egyes páciensekben hirtelen kialakul a művészi hajlam.

Simone Shamay-Tsoory izraeli kutató szerint elképesztően ellentmondásosak a kreativitás „székhelyével” kapcsolatos kutatási adatok. Éppen ezért kollégáival a kreatív gondolkodásban részt vevő agyterületek meghatározásához 40 olyan embert vizsgáltak meg és hasonlítottak össze, akiknek három különböző agyterületéből egy korábban megsérült. A vizsgálat kontrollcsoportját sértetlen agyú emberek képezték. A résztvevők agyműködését műszerekkel nyomon követték, miközben 30 egyforma üres körbe kellett minél többféle, ám értelmes dolgot rajzolniuk 5 perc alatt. Az önkénteseket a rajzok számának, valamint a korábban, egészséges vizsgálati alanyokkal elvégzett rajztesztekben nyert statisztikailag ritka megoldásokhoz hasonló rajzok számának összesítése alapján értékelték. E teszt az „eltérő gondolkodást”, az egy adott problémára adott különböző új megoldások kigondolásának képességét mérte.

Bár az önkéntesek agysérülés előtti kreativitásának szintje nem ismert, az eredmények azt sugallták, hogy az eredetiség közvetlen kapcsolatban áll az agysérülés helyével. A legmagasabb kreativitási pontot kapó személyek nagyobb sérüléseket szenvedtek el a bal agyfélteke azon területein, melyek a nyelvi feldolgozásban vesznek részt. A legalacsonyabb pontszámot kapó résztvevők agysérülései pedig általában a jobb agyféltekére estek, mégpedig azokra a területekre, melyek a tervezésben és a döntéshozatalban játszanak fontos szerepet. Shamay-Tsoory szerint bár a kreativitás valószínűleg a jobb agyféltekében születik, a bal agyféltekében zajló nyelvi feldolgozási folyamatok elnyomása alá kerülhet. Ez megmagyarázná, miért növekszik meg a nyelvi területek sérülése után a kreativitás.

Rex Jung amerikai kutató szerint az izraeliek vizsgálata először használja az agysérüléseket a kreativitás eredetének meghatározására. A bejrúti Amerikai Egyetemen dolgozó kollégája,Arne Dietrich szerint azonban, miután a kreativitásban részt vevő területek meglehetősen szétszórva helyezkednek el az agyban, irreális elképzelés szigorúan korlátozott területhez kötni.

Az izraeli kutatónő a közeljövőben azt szeretné megvizsgálni, növelhető-e az önkéntesek kreativitása a nyelvi folyamatokért felelős agyterületeik mesterséges gátlásával.

Amíg a New Scientist egyik decemberi számában említett szakemberek és mások vizsgálati eredményeire várunk, próbálja ki ön is, hányféle különböző és újszerű megoldást tudna rajzolni üres körökbe!