Rejtélyes tömeges madárpusztulások
Az első tömeges madárpusztulás az új évet köszöntő ünneplést követte. Arkansas államban nagyjából ötezer pirosvállú csiröge hullott az égből Beebe városára. Az arkansasi hatóságok még várják a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, de azt gyanítják, hogy a madarak megijedtek a szilveszteri tűzijátékoktól, és az éjszaka ellenére repülni kezdtek. A sötétben rosszul látó csirögék ezután fáknak, házaknak és egymásnak csapódtak, és elpusztultak. Az előzetes vizsgálatok szerint a madarakkal fizikai sérülések végeztek. A tetemeket azonban tovább vizsgálják, hogy kizárják, valóban nem mérgezésről vagy betegségről van szó. A másik tömeges pusztulás a louisianai Baton Rouge-hoz közeli autópálya mentén történt. Itt körülbelül 450 madártetemet találtak. Az elhullott példányok villamosvezetékeknek és autóknak ütköztek, feltehetően azért, mert betegek voltak vagy valami megriasztotta őket.
Az amerikai földtani intézet szerint a tömeges madárpusztulások nem ritkák: a szervezet honlapja mintegy 90 tömeges madár- és vadpusztulási esetet sorol fel 2010 júniusa és decembere között – jelentette az MTI. A kilencvenből öt alkalommal több mint ezer madár hullott el. A legsúlyosabb tavalyi eset aminnesotai Houston közelében történt: itt mintegy 4 ezer vízimadár esett parazitafertőzés áldozatául szeptember 6. és november 26. között.
Tömeges madárpusztulás történt Svédország délnyugati részén, Falköping városában – közölte pár napja a svéd állatorvosi hatóság. A svéd település utcáin eddig több mint száz madártetemet találtak, és nem kizárt, hogy újabbak kerülnek elő. Anders Wirdheim ornitológus a madártetemekről képeket közlő Aftonbladet nevű svéd lapnak azt mondta, szerinte a csapatokban élő csókák valamilyen trauma miatt pusztulhattak el.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület ügyvezető igazgatója kevéssé hiszi, hogy az amerikai madárpusztulás pusztán a petárdázással magyarázható, bár arra több példa is van a múltból, hogy stresszhelyzet a szárnyasok pusztulását okozza. Gyakorta fordul elő, hogy ködös, párás időben a vonuló madarak megzavarodnak és a kivilágított tévétornyoknak, toronyházaknak repülnek. Tömeges pusztulást okozhat fertőzés – erre példa a közelmúltból a madárinfluenza-vírus –, mérgezés vagy éppen táplálékhiány.
Madárpusztulás hazánkban is időről időre előfordul. 2005-ben fecskék, gólyák és más védett madarak százai pusztultak el néhány nap alatt. Az okok között fő helyen az évtizedek óta nem tapasztalt nyári hideg és a rendkívül szeles időjárás, továbbá a jégveréssel járó helyi zivatarok említhetők. A tápiószecsői gémtelepen például a fokozottan védett vörös gémek több mint 50 százaléka pusztult el.
Természetes jelenség, hogy a zord időjárás csökkentheti néhány faj egyedszámát, de ezek az állományok a későbbi években rendszerint regenerálódnak. A tragédiát az okozza, hogy az emberi tevékenység következtében egyre jobban beszűkülő és leromló élőhelyek már nem biztosítanak megfelelő körülményeket az élővilágnak. A gyengébb kondíciókkal rendelkező állományokat egy, az előző hét végihez hasonló rendkívüli időjárás tovább tizedelheti. A hideg, a szél és a csapadék 2005 nyarán elsősorban a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék és a védtelenebb helyen fészkelő gémek, gólyák pusztulását okozta.
