Az óceáni szállítószalag – ennek része a Golf-áramlat – a tengervíz hőmérséklete és sótartalma által mozgatott és szabályozott globális vízforgató rendszer. A folyamat során a melegebb és magasabb sótartalmú felszíni tengeráramlások az Atlanti-óceán egyenlítői térségéből indulva északon lehűlnek, a mélybe sülylyednek, majd a glóbuszt körüljárva különböző helyeken felemelkednek, és a folyamat kezdődik elölről. Ahogy azt korábban megírtuk, a folyamat globális jelentősége óriási, hiszen ez az áramlásrendszer rengeteg hőt, valamint szilárd anyagokat és oldott gázokat szállít. A szállítószalag alapvetően befolyásolja az Atlanti-óceán északi részét övező szárazföldek, köztük Európa éghajlatát.

Ha komoly zavar támadna a szállítószalag rendszerében, még jobban megzavarodna a földi éghajlat. Ezt a félelmet arra alapozzák, hogy a grönlandi gleccserek és jégtakarók gyorsuló olvadásával egyre több édesvíz kerül az Atlanti-óceán északi régióiba, és ez megváltoztatná a víz jelenlegi sűrűségi viszonyait. Ezt a teóriát ugyan eddig a klímamodellek többsége nem támasztotta alá, ám ha mégis megtörténne, mindenhol számottevő lehűlést okozna, ahol a Golf-áramlás melegít.

2004-ben amerikai műholdas mérések adatai alapján erősödött fel az a hipotézis, hogy a Golf-áramlás esetleg „lelassul”. A rémisztgetés folytatódott egy évvel később egy angol kutatócsoport által a Nature-ben publikált cikkel, mely azt állította, hogy a Golfáramlás egy 1992-es méréshez viszonyítva mintegy 30 százalékkal kevesebb vizet – és kevesebb hőt – szállít. A NASA tavaly nyáron megjelent mérési eredménye ezt a feltevést cáfolta – az elmúlt tizenöt évben nem mutatható ki érdemi eltérés a Golf-áramlatban. Kisebb ingadozások előfordulnak, de ezek természetes jelenségek az Atlanti-óceán északi térségében.

Tavaly ősszel mégis olyan hírek jelentek meg, hogy új jégkorszak kezdődik decembertől. Lengyel meteorológusok szerint a 2010–2011-es tél lesz az utóbbi ezer év leghidegebb tele: kemény mínuszokra és nagy havazásokra számíthatunk. Az ok, hogy a Golf-áramlat sebessége lassul, s egyre kevésbé melegíti Európát. Szerintük a meleg tengerár alig képes ellensúlyozni az Északi sarkvidékről érkező hideget. Az egyik tudós még azt is kijelentette: ha a Golf-áramlat megszűnik, nemcsak a telek lesznek fagyosak, de új jégkorszak köszönt az öreg kontinensre. Skandináviát pél dául egybefüggő jégpáncél borítja majd.

Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint nincs semmi különös az idei télben. Az eleje enyhe volt, az elmúlt napok hidegebb időszaka után újra melegszik majd. A kutató szerint a globális klímaváltozással párhuzamosan sokan várják a Golf-áramlat lassulását, de ahogy azt a NASA eredményei is mutatják, nem mutatható ki érdemi változás.

Illetve valamit mégis kimutatott egy svájci–kanadai kutatócsoport: a kanadai Új-Skócia tartomány partjai előtt felerősödött a Golf-áramlat hatása. Ebben a térségben két tengeráramlat találkozik. A Golfáramlat viszonylag meleg (10 Celsius-fok), tápanyagban dús vizet hoz, míg a Labradoráramlat hűvösebb (6 Celsiusfok), tápanyagban szegényebb. A svájci Bázeli Egyetem és a kanadai Új-fundlandi Egyetem kutatói szerint a hűvös áramlat az 1970-es évek eleje óta egyre inkább veszít jelentőségéből. Az utóbbi kétezer évben egyedülálló ez a változás.

A PNAS című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a változás a korallvázba beépülő nitrogén-izotópok – az egyaránt stabil 14-es és 15-ös tömegszámú izotóp – arányának eltolódásából következik. Az 1970-es évekig szinte egyáltalán nem változott az izotópok aránya. Ezt követően azonban a Labrador-áramlatból megkötött nitrogén-izotópok aránya folyamatosan csökkent. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség és a globális felmelegedés között közvetlen az összefüggés.