Élet a földkéreg alján

Különféle életformákat már az óceánok legmélyebb árkaiban is találtak, de vajon hol lehet az élet határa a földkéregben? Ezt próbálták kideríteni az Oregoni Állami Egyetem kutatói egy óceáni mélyfúrási program keretében.

A Föld kérge helyről helyre nagyon eltérő vastagságú. A legvékonyabb az óceáni kéreg, tehát logikusan ott érdemes fúrni. A választás az Atlanti-óceán középső részén, a 30. északi szélességen elterülő Atlantismasszívumra esett, mely nagyjából 15 kilométer átmérőjű, kereken 4000 méterrel emelkedik a tengeraljzat fölé és a teteje 700 méterrel van a víz szintje alatt. E hatalmas tenger alatti hegy egyik különlegessége, hogy nem az óceáni kéregre jellemző bazaltos kőzetekből áll, hanem főként peridotitból, ami sokkal inkább a földköpeny legfelső részének anyaga.

Ha képzeletbeli utazásra indulnánk a Föld belsejébe, a fúró először egy üledékrétegen hatolna át, aztán – óceáni kéreg esetén – bazalton, majd pedig elérné a földköpenyt, és a jellemzően közvetlenül alatta levő gabbrót. A gabbró végeredményben a bazalt mélységi megfelelője, kémiai összetételük is nagyon hasonló, csak a gabbró a mélyben kristályosodik ki. Az Atlantis-maszszívum 2-1,5 millió éve keletkezett, a tetőrégiójában pedig egy „Elveszett város”-nak elnevezett hidrotermális mező található. Még ennél is fontosabb azonban, hogy a szerkezeti mozgások a masszívum területén a gabbrót annyira megemelték, hogy fölötte szinte alig van óceáni kéreg, így sokkal könnyebben elérhető, mint az óceánaljzat egyéb vidékein. A kutatóknak mindössze 1391 métert kellett fúrniuk, hogy beleütközzenek a gabbróba, ahol egyébként a hőmérséklet alig több, mint 100 Celsius-fok. Az nem keltett meglepetést, hogy ezen a szinten baktériumok élnek, hiszen a bazaltrétegben korábban már ráleltek bizonyos mikroorganizmusokra. A most találtak azonban teljesen mások; túl azon, hogy gyakorlatilag a köpeny anyagában élnek, különféle szénhidrogénekkel, főleg metánnal és benzénnel táplálkoznak. Ebben nagyon hasonlítanak azokhoz a mikrobákhoz, melyek a kőolajtároló kőzetekben vagy éppen a felszínen, szennyezett talajokban élnek. Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy ezek a baktériumok sekélyebb mélységekben fejlődtek ki, nem pedig a kéreg belsejében. És hol van a határ? Nem kizárt, hogy egyszer még nagyobb mélységben is találnak életet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.